Nincs kolbászból a kerítés, mégis jobban vannak a szomszédba költöző magyarok
Először került sor arra, hogy a Magyarországról Ausztriába irányuló migráció és a szubjektív jóllét kapcsolatát alaposan megvizsgálják egy friss nemzetközi kutatás keretein belül. Az eredmények igen beszédesek: bár a vándorlás során némi magányérzet növekedése figyelhető meg, a kivándorolt magyarok összességében pozitívan értékelték új életüket Ausztriában.
A kutatás eredményei
A MIGWELL projekt keretében végzett felmérés során a kutatók komplex képet kaptak az ausztriai magyar közösségről. A mérések kimutatták, hogy míg Magyarországon az életelégedettség az utóbbi években enyhén javult, az osztrák felnőttek esetében ez a mutató még magasabb szinten áll. A válaszadók átlagosan 7,4 pontot adtak maguknak életük megítélésében, ami az osztrák átlag és a magyar hálozata között található. Viszont a jövedelmi különbségek szembetűnőek: egy magyar átlagbér feléhez képest az osztrák munkavállalók 2,3-szor több jövedelemre tesznek szert.
Jövedelmi helyzet és migrációs szándék
Fontos megjegyezni, hogy a migrációs szándék nem csupán a jövedelmi helyzettől függ: a közepes jövedelmű magyarok – havi 300-500 ezer Ft közötti nettó bevétellel rendelkezőek – dominálják a külföldre költözők körét. Tóth Lilla, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója kiemeli, hogy a legszegényebbek és leggazdagabbak nem tervezik a kivándorlást.
Pozitív életérzés és elégedettség
A már Ausztriában élő magyarok 72%-a elégedettebb életével, mint ahogyan azt Magyarországon érzékelte. A kutatás hangsúlyozta, hogy a pénzügyi helyzet mellett a közszolgáltatások színvonala is döntő szerepet játszik a kivándoroltak elégedettségében. Továbbá a kivándorlók jelentős része a társadalmi kapcsolatok és a szabadidő kérdéseivel is küzd; a kutatás szerint a társadalmi beilleszkedés nehezítése is megjelenik az ausztriai magyar közösség életében.
A főbb kihívások
A kutatásban a válaszadók megemlítették a túlképzettséget, a nyelvi nehézségeket és a diszkriminációt mint a kivándorlás során tapasztalt legfontosabb kihívásokat. A magyar munkavállalók közel negyede túlképzett a jelenlegi munkaköréhez képest, ami különösen a nők körében jelentkezik. A nyelvtudás hiánya pedig jelentős hatással van a társadalmi kapcsolatok alakulására, hiszen a német nyelvet ismerők könnyebben illeszkednek be az osztrák társadalomba.
Összegzés
Bár minden negyedik válaszadó nem tapasztalt jelentős hazai és kiutazás közötti változást, a többség sikeresen alkalmazkodott új élethelyzetéhez, és személyes fejlődésen ment keresztül. Mindezek a tényezők rávilágítanak arra, hogy a migráció nem csupán egy gazdasági helyzetjavulás, hanem egy komplex társadalmi átalakulás is, amelyben sokan jónak mondják az eddigi tapasztalataikat, és a jövőben is nemcsak a helyi közéletben, hanem Magyarországon is aktívan részt kívánnak venni.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/ausztria-magyarok-migracio-felmeres.812853.html
