Kína lett a példakép, de senkit sem érdekel
Úgy tűnik, hogy a klímaválság kezelése iránti társadalmi lelkesedés szép lassan elhalványul. Jelenleg zajlik a COP30 találkozó, ahol szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a gazdaságilag fejlettebb országok nemhogy nem csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat, hanem éppen ellenkezőleg, egyre csak növelik azt. Ez aggasztó tendencia, amely azt jelzi, hogy a gazdag államok eltávolodnak a klímavédelem céljaitól.
André Corrêa do Lago, az ENSZ klímatárgyalásainak brazil elnöke, arra figyelmeztetett, hogy Kínának mint példaképet kellene követniük a tiszta energia előállítása és használata terén. Kína ugyanis folyamatosan előrehalad a tiszta energiát előállító berendezések gyártásában, míg a gazdag országok inkább az ipari tevékenységek fenntartására összpontosítanak.
A konferencia Belémben zajlik, ahol 194 ország miniszterei és magasan rangú tisztviselői dolgoznak a Párizsi Megállapodás keretein belül kitűzött célok elérésén, hogy 1,5 Celsius-fokos fűtési határértéken belül tudják tartani a globális hőmérséklet emelkedését. Számottevő figyelmet fordítanak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására és a szegény országok támogatására.
Az ENSZ legutóbbi júniusi adatai szerint a gazdag országok, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, Kuvait, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Irak, együttesen 8,5%-kal haladják meg a 2020-as kibocsátási szintet, ezáltal megkérdőjelezve a COP26 során tett ígéreteiket a metánkibocsátás csökkentéséről. Antione Rostand, a Kayrros elnöke hangsúlyozta, hogy miközben az év során folyamatosan megfogalmazott ígéretek hangoznak el, a metánkibocsátás nemhogy csökkenne, hanem éppen ellenkezőleg, emelkedik.
A klímaváltozás hatásai már most is drámai következményekkel járnak, hiszen a szegények több mint egymilliárd embernek kell szembesülnie a globális felmelegedés következményeivel. A megfelelő szennyvízkezelés hiánya és az élelmiszerek elérhetetlensége komoly társadalmi feszültségekhez vezethet, hiszen az aszályok és árvizek közvetlen kockázatot jelentenek a mindennapi életre. Ezért is van kulcsszerepe a klímavédelmi intézkedéseknek, hogy elkerülhessük a legrosszabb következményeket.
Bár az ENSZ klímatárgyalásain az éghajlatváltozás megelőzésére tett erőfeszítések folytatódnak, a gazdag országok egyre inkább elveszítik lelkesedésüket a klímaválság megoldásával kapcsolatban. Kína példájának követése felveti a kérdést: vajon lehet-e még remény a jövő éghajlatvédelmi politikáiban, ha a gazdasági érdekek folyamatosan háttérbe szorítják a környezeti szempontokat?
Ahogy a COP30 folytatódik, a remények és a valóság közötti ellentmondás egyre élesebben fog megmutatkozni; a jövő generációk számára elfogadhatatlan, hogy a globális felmelegedésre és az éghajlatváltozásra adott válaszok inkább a gazdasági hasznossági szempontokat figyelembe véve, mintsem egy fenntartható jövő érdekében szülessenek meg.
Ezért elengedhetetlen, hogy a társadalom, a politikai döntéshozók és az üzleti szektor együtt dolgozzanak annak érdekében, hogy a klímavédelem iránti elköteleződés valósággá váljon, és ne csupán üres ígéretek özöne maradjon, elsüllyedve a politikai és gazdasági önérdek mocsarában.
Forrás: Economx.hu
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/kina-klimavedelem-eghajlatvaltozas-cop30.819076.html
