Sokkoló adatok: Az egészségügy jövője a mesterséges intelligencia tükrében
A Digital Health Summit során elhangzott, hogy a mesterséges intelligenciával való változtatás lehetősége akár 20 évet is hozzátehet életünkhöz. Rettenetes mértékű az elmaradásunk az egészségügyi innovációk terén, hiszen a modern technológiai vívmányok alkalmazásának elodázása évtizedeket jelenthet számunkra. A magyar digitális egészségügy kiemelkedő példaként szolgálhat Európában, állítja Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Dr. Bidló Judit, az egészségügyi szakmai irányításért felelős helyettes államtitkár, a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos fejlesztésekről beszélt, amelyek az adminisztráció csökkentésére és a diagnosztikai folyamatok javítására összpontosítanak.
A Digitális Egészségügyi Szolgáltatási Tér és az Egészségablak kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy Magyarország az egészségügyi fejlődés élvonalába kerüljön, amit nemzetközi szakemberek is tanulmányoznak. Az államtitkár említette, a digitális megoldások, mint például az időpontfoglalási rendszer, a lakossági igényeknek megfelelően alakították át az egészségügyi ellátást. Jelenleg a 100 ezer lakosra jutó orvosok száma nem sokkal marad el az európai átlagtól.
A mesterséges intelligencia hatása az orvosi gyakorlatra
Bidlo Judit hangsúlyozta, hogy az AI használata mellett az orvosoknak meg kell tartaniuk kritikus gondolkodásukat, mivel a technológia elválaszthatatlanul összefonódik a gyógyítási folyamataikkal. Az orvosi tapasztalatok, mint a gasztroenterológiában végzett kutatások, új lehetőségeket kínálnak a diagnózis javítására.
A magyar egészségügyben példátlan fejlődés zajlik. Az Országos Mentőszolgálatnál például már folyamatban van egy új EKG-rendszer bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy az adatok valós időben eljussanak a kardiológiai központokhoz.
Statisztikák, amelyek riadóztatnak
A digitális térben való fejlődés a számadatok tükrében is látható: az Egészségablak applikációt már 4,4 millió ember töltötte le, havonta 17 millió leletet, 19 millió e-receptet, és 1,8 millió e-beutalót bocsátanak ki az orvosok. Ugyanakkor aggasztó, hogy a lakosság csupán a kétmillió elérhető időpontból mindössze 3100-at foglal naponta, jelezve, hogy a digitális lehetőségek kihasználása nem teljes mértékben történt meg.
Riasztó tendencia a daganatos betegek számának emelkedése
A CMC Déli Klinika új, személyre szabott hosszú élet programja foglalja magába azt a felismerést, hogy az életmódbeli változtatások drámaian növelhetik az egészséges évek számát. A bemutatott adatok alapján a 65 év felettiek 32%-a már két-három krónikus betegséggel küzd, ami az életminőség romlásához vezet.
A daganatos megbetegedések aránya különösen aggasztó: míg az 1960-as évek előtt születettek közül minden harmadik embernél alakult ki daganatos betegség, addig a 60-as évek után születetteknél már minden második ember sorsa megpecsételődhet.
A jövő megjelenése: genetikai és életmódbeli tényezők
Balázs Anna, a klinika orvosigazgatója hangsúlyozta, hogy a genetikai tényezők csupán 25%-ban, míg az életmódbeli tényezők 75%-ban befolyásolják egészségünket. A testtömegindex (BMI) folyamatos növekedése, a túlsúly elterjedése mind intő jelek, amelyek sürgetik a társadalmi tudatformálást az egészséges életmód irányába.
Egy swájci kutatás eredményei szerint a kezdeti életmódbeli változtatások komoly anyagi megtakarítást is hoznának, amivel a svájci egészségügy 2,8 milliárd forintos spórolást érhetne el, a munkaképesség fenntartásának és az életminőség javításának köszönhetően.
Az egészségügy digitális átalakulása nem csupán technológiai fejlődést jelent, hanem alapvető változást is az egészségtudatosságunkban és a megelőző kezelésben. Ha nem lépünk, a következmények rendkívül súlyosak lehetnek a következő évtizedekben.
