Kórházi Várólisták Csökkentése: Új Lehetőségek az Egészségügyben
Az idei év során 150 milliárd forint többletforrást kapott az egészségügyi szektor, azonban a kórházak adóssága továbbra is jelentős, sok intézmény pedig nem képes a költségvetési keretek betartására. Az ösztönző finanszírozás hatékonyságát például Szegeden tapasztalhatjuk, ahol a várólisták csökkentek, míg Heves vármegyében az intézmények közötti együttműködés javította a betegek ellátását.
Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának mesteroktatója egy konferencián kifejtette, hogy a magyar egészségügy kórházi adósságának kezelése hasonlítható egy lakott ház felújításához, amely új paradigmaváltást igényel. Az év elején a kórházak 150 milliárd forintos plusz finanszírozásban részesültek, bár az intézményvezetők többnyire betartják a költségvetési kereteket.
2025-re a tolerálható kórházi adósság összege előreláthatólag 96 milliárd forint körül alakul, míg a konszolidációs igény 10-15 milliárd forint között mozog. Az infláció és a költségek növekedése óriási kihívást jelent, hiszen 2024-ben a kórházi adósságok összesen 245 milliárd forintot tettek ki.
Ivády megjegyezte, hogy az országos kórházi főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó kórházak egy része betartotta az adósságkereteket, de az első öt hónap során 32 kórház már a tolerálható szint alatt működött.
Az OKFŐ által fenntartott kórházakra vonatkozóan kiemelte, hogy a túllépések a 10 milliárd forintos határt súrolták, míg négy egyetemi klinika 3,4 milliárd forintot túllépett. Jelenleg 44 kórház működik a megengedett adósságkeret felett, amely közül egy tucat intézmény a tolerálható túllépés 60%-át adja.
A konferencián Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a 150 milliárdos többletforrás jelentős előrelépés, ám a kórházak nem nulláról indulnak a következő évben. A tájékoztató során kiemelte, hogy a szakmák méltányos honorálása elengedhetetlen, különösen azokban a területeken, ahol a legtöbb műtéti szakterület veszteséggel működik.
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja arról beszélt, hogy a jelenlegi finanszírozás ösztönzőleg hatott, mivel a radiológusok 60%-os többletfinanszírozásban részesültek, így hatékonyabban tudták végezni munkájukat és csökkentették a várólistákat.
Heves vármegyében az intézmények együttműködése is eredményesnek bizonyult, hiszen a különböző kórházak együttműködve, a projekt teamek kialakításával jelentős fejlesztéseket értek el. A vármegyei intézmények közötti támogatás lehetővé tette, hogy a szükséges kapacitásokat átcsoportosítsák.
A kormányzati intézkedések mellett azonban a kórházi rendszerben továbbra is folyamatban van a CT- és MR-vizsgálatok államosítása, amelynek átállásával kapcsolatos informatikai problémák megoldása még várat magára.
A szakmai életben tapasztalható HR-gondok tovább súlyosbítják a helyzetet, mivel éles verseny alakult ki a dolgozókért, és a szakdolgozók bére az átvételi időszakban nem csökkenhetett.
Összességében elmondható, hogy a kórházi várólisták csökkentésére irányuló törekvések mögött komplex stratégiák, a megfelelő pénzügyi források és a koordinált intézmények közötti együttműködés áll. A magyar egészségügy előtt álló kihívások komoly erőfeszítéseket igényelnek ahhoz, hogy a betegek ellátása továbbra is színvonalas legyen.
