Életmentés helyett kifogások – tragikus eset a Határ úti metrómegállónál
Rendkívül súlyos ügy borzolja a közvéleményt: egy férfi majdnem életét vesztette a Határ úti metrómegállónál, amikor rosszul lett, és a BKV forgalmi irodája nem adta oda a defibrillátort a sürgősségi segítségnyújtáshoz. Az indoklás szerint a készüléket csupán metróterületen belül lenne szabad használni. Ennek következtében a mentősök több mint egy órás késéssel tudták csak kórházba szállítani a beteget.
Az eset akkor történt, amikor a férfi rosszul lett a metróállomás közelében, és a helyszínen tartózkodó járókelők azonnal segítséget próbáltak kérni. Két fiatal a közeli forgalmi irodában próbált segítséget kérni, azonban hiába nyomták meg többször a hívógombot, semmilyen reakciót nem kaptak. Amikor végre megjelent egy nő az irodából, a járókelők részletesen elmondták a helyzetet, majd kérvényezték a defibrillátor átadását. A válasz ezúttal is elutasító volt, az érintett munkatárs számos kifogást említett, mint például, hogy a mentők úton vannak, vagy hogy nem tudja, vajon ki tudná használni a készüléket.
A BKV az ügy részleteit nyilvános vizsgálat keretein belül igyekszik tisztázni, amelyből eddig kiderült, hogy a konkrét munkatárs nem segítette az újraélesztési folyamatot. Az ügy egy jellemző példája annak, hogy a vészhelyzetekben mennyire fontos a megfelelő intézkedések azonnali meghozatala. A BKV megerősítette, hogy a defibrillátorok használata nem korlátozódik a metróterületre, mivel azok a társaság tulajdonát képezik, és az ott dolgozó munkatársak felelősséggel tartoznak a használatukért.
Az esemény rávilágít a közlekedési vállalat veszélyes gyakorlatának súlyosságára, amely nemcsak a helyszínen tartózkodók, hanem bárki életét veszélyeztetheti, aki sürgős orvosi segítségre szorul. Az, hogy a defibrillátorokat bárki használhatja, lehetőséget ad arra, hogy akár egy laikus is jelentős életmentő segítséget nyújtson, így a BKV érvelése, miszerint az ilyen esetekre külön szabályozások vonatkoznak, megdöbbentő és elfogadhatatlan.
Fontos megjegyezni, hogy a helyszínen végzett korai defibrilláció drámaian növeli a túlélés esélyeit. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az élet védelmére vonatkozó szabályoknak mindig másodlagosnak kell lenniük a személyes életek védelmével szemben, és egy ilyen hiba nemcsak szakmai, hanem morális kérdés is.
Az ügy végkimenetele és a vizsgálat következményei komoly figyelmet érdemelnek, hiszen az nyilvánvaló, hogy a felelősségi kérdések tisztázása elengedhetetlen. Továbbá, a BKV-nál dolgozó munkatársak rendszeres képzésen vesznek részt az életmentő eszközök használatáról, és mindezek mellett fontos, hogy a szabályozások megfelelően támogassák a sürgősségi életmentést, nem pedig hátráltassák azt.
