Orosz szemszögből: Egy háború, ahol Putyin nem hajlandó békét kötni
Oroszországban a lakosság túlnyomó része saját országát inkább áldozatnak, semmint agresszornak tekinti a jelenlegi háborús kontextusban. Egy friss, a Német Szaharov Társaság megbízásából készült felmérés rávilágít, hogy az orosz emberek jelentős hányada a külföldi hatalmakat, különösen a Nyugatot követeli felelősségre a kialakult helyzetért. A felmérés szerint a lengyelek, britek, németek és svédek, mint ellenséges országok, míg Kína és Észak-Korea, mint baráti államok, jelennek meg az oroszok szemében.
Az orosz közvélemény általában megerősítette azt a nézetet, hogy a háború elkerülhetetlen következménye a Nyugat agressziójának. Míg 1998-ban az oroszok 36%-a értett egyet azzal, hogy Oroszország nem volt konfliktusok kezdeményezője, ez a szám 2024-re 65%-ra nőtt, az ukrajnai háború közel két éves időszakának hatására. Ezt a tudatmilitarizációt a Szovjetunió összeomlása óta eltelt harminc év egyik legmarkánsabb jelenségeként fogják fel az orosz szociológusok.
Putin elnök továbbra is a háború fenntartását tűzte ki célul, és a válaszadók meggyőződése, hogy a Kreml vezetője nem szándékozik véget vetni ennek a konfliktusnak. A megkérdezettek 62%-a ellenséges országnak tartja Lengyelországot és Litvániát, 57%-a Nagy-Britanniát, míg Németországot a lakosság fele, a svédeket pedig 40%-uk vetette meg. Az Egyesült Államok inkább versenytárs, mintsem barát az oroszok szerint, de a baráti államok közé sorolják Fehéroroszországot, Kínát, Kazahsztánt, Észak-Koreát és Indiát.
Az USA és Oroszország kapcsolati megítélése jelentősen ingadozott az évek során. Joe Biden elnöksége alatt a támogatott ukrajnai szankciók miatt az amerikai kormányzat megítélése romlott, míg Donald Trump elnöksége alatt a konfliktus lezárásának ígérete miatt pozitívan változott az oroszok álláspontja.
Miközben a háború továbbra is súlyosan érinti mindkét felet, a német dpa hírügynökség által idézett kutatás arra is figyelmeztet, hogy a nyugati agresszióval szembeni ellenállás csak fokozódik, mivel az orosz társadalom nem lát lehetőséget a kompromisszumra. A megkérdezettek meggyőződése, hogy a háború befejezése úgy érkezhet, hogy Ukrajna megadja magát, miközben érzik, hogy az orosz állam képes ehhez a helyzethez ragaszkodni.
