Magyarország gazdasági helyzete és a jövőbeli lehetőségek
Magyarország potenciálisan a közepes jövedelmű országok csapdájába eshet, figyelmeztetett Nagy Elek, az MKIK elnöke a közelmúltban megrendezett Gazdasági Évnyitón. A helyzetből való kilábaláshoz feltétlenül innovációra és egy erősebb vállalkozói környezet kialakítására van szükség.
A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdaság kezelésében a kamara kulcsszerepet tölt be, hiszen hidat képez a vállalkozók és a döntéshozók között. A kamara jogi keretek között működik, mint köztestület, amely az ország gazdasági érdekeit képviseli. A kamara az elmúlt másfél évben arra törekedett, hogy a vállalkozók érezzék, ők a prioritásai.
Nagy Elek arra is kitért, hogy a közelmúlt gazdasági teljesítménye meghozta a gyümölcsét: alacsony munkanélküliség és stabil növekedés jellemezte az évet. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Magyarország éppen a közepes jövedelmű országok csapdájába érkezett, ahol a jólét ugyan megvan, de az erőforrások korlátozottak. “Csak a legfejlettebb országok 10%-ának sikerült kitörnie ebből a helyzetből,” tette hozzá, hangsúlyozva a technológiai és tudományos fejlődés fontosságát.
A gazdasági stratégiák megalapozásaként Nagy Elek egy stabil növekedési modellt szorgalmaz. Emellett kiemelte, hogy a magyar gazdaság helyzetének újbóli értelmezésére van szükség a globális piacon. Pénzügyi, technológiai és tudásalapú rendszereket kell létrehozni a siker érdekében. “A munka ereje felértékelődik, hiszen csak kemény munkával érhetünk el sikereket,” fogalmazott.
Az innováció elősegítésére új állami támogatásokat javasolt. Az államnak innovációs katalizátorként kell működnie, hogy a vállalkozók teljesítményét értékelni és motiválni tudják. A digitális ügyintézés fokozott bevezetése és a bürokrácia csökkentése elengedhetetlen a fejlődés érdekében.
Nagy Elek szerint Magyarország regionális szolgáltatóközponttá is válhat, amennyiben a nagyvállalatok számára a fő helyszínül szolgál. Ehhez azonban elengedhetetlen a megbízható jogi keret és a megfelelő nyelvtudás, amely lehetővé teszi a nemzetközi üzleti kapcsolatok kiépítését. Mindezek megvalósítása érdekében a műszaki és természettudományi diplomások számát meg kellene háromszorozni, a kutatás-fejlesztés finanszírozását pedig a GDP 3%-ára növelni szükséges.
A kamara három fő pillér mentén kívánja megvalósítani elképzeléseit: szakképzés, felnőttképzés és kutatás-fejlesztés együttműködése. A cél az, hogy ezek a területek ne párhuzamosan, hanem egymást segítve működjenek, ezzel egy erős gazdasági ökoszisztémát alkotva.
A kamarai elnök szavait Puskás Ferenc idézetével zárta: “A sikerhez tehetség kell, de a győzelemhez szív is.” Ez a mondat nemcsak a sportban, hanem a gazdaságban is kiemelkedő jelentőséggel bír, megmutatva, hogy az önálló, kreatív gondolkodás és a közös erőfeszítések elengedhetetlenek a jövő sikeréhez.
