Meglepetések az olajpiacon: drámai előrejelzések a konfliktusok tükrében
A legfrissebb elemzések szerint, ha a közeljövőben nem rendeződik az iráni háborús helyzet, lehetőség van arra, hogy a nyersolaj hordónkénti ára elérje a 200 dolláros szintet. Ezt a figyelmeztetést a Macquarie Group, egy ausztrál befektetési bank, tette közzé, hangsúlyozva, hogy a konfliktus folytatódása, és a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros zárva tartása drámai hatással lehet az olajpiacra. A forrást idézve, a helyzet valószínűségi előrejelzése szerint 40%-os eséllyel megvalósulhat ez a forgatókönyv, míg a konfliktus mielőbbi rendezésére optimistán 60%-os esélyt lát a bank.
A konfliktus egy hónappal ezelőtt kezdődött, és azóta a Brent olaj ára már 51%-kal emelkedett. Az olajárak korábbi rekordja 2008-ban fordult elő, amikor a hordónkénti ár 147 dollár fölé emelkedett, ami inflációval korrigálva ma körülbelül 223 dollárnak felel meg.
A Macquarie szakértői szerint az olajár alakulása a következő időszakban két fő tényezőtől függ: egyrészt attól, hogy mikor nyitják meg újra a Hormuzi-szorost, másrészt pedig az öböl-menti országok energia infrastruktúrájában bekövetkezett károk mértékétől.
Donald Trump amerikai elnök nemrégiben elképzeléseivel kapcsolatos határidőt módosított, így az iráni energetikai létesítmények elleni támadást 10 nappal elhalasztotta, ami most április 6-ra tolódott. Azt is kijelentette, hogy Irán engedélyezett 10 olajszállító hajó áthaladását a Hormuzi-szoroson, ami első pillantásra pozitív lépésnek tűnhet, azonban a nyersolaj árak terén ennek a hatása egyelőre még nem érzékelhető.
Ez azért lehet, mert a Pentagon folyamatosan dolgozik az Irán ellen tervezett katonai akciókon, köztük a szárazföldi erők bevetését és egy átfogó bombázási kampányt is magában foglaló „végső csapás” opcióin.
Az Equilor hírösszefoglalója négy lehetséges katonai forgatókönyvet vázolt fel, amelyek között szerepel a legfontosabb iráni olajexport-központ, Hark-sziget, inváziója, a Hormuzi-szorosban kulcsszerepet játszó Larak-sziget elfoglalása, valamint az Egyesült Arab Emírségek által birtokolt Abu Musa és két másik sziget megszerzése, vagy az iráni olajat szállító hajók blokkolása a szoros keleti oldalán.
A helyzet folyamatos fokozódásával párhuzamosan az amerikai hadsereg további 10 ezer fős csapaterősítéseket küld a Közel-Keletre, beleértve a vadászgépszázadokat és a 82. légideszant hadosztály több ezres dandárját. Mindezek mellett diplomáciai egyeztetések is folynak, amelyek célja a konfliktus mielőbbi rendezése.
