Botrányok árnyékában indul a hegymászószezon az Everesten
A magashegyi mászás, amely nemcsak fizikai kihívás, hanem komoly anyagi terheket is jelent az érdeklődők számára, sajnálatos módon a biztosítási csalások színhelyévé vált. Az idei, 2026-os Mount Everest mászószezon hivatalos megnyitását követően a Nepálban kialakult feltételek nemcsak a sportteljesítményekről szólnak, hanem olyan pénzügyi visszaélésekről is, amelyek hosszú évek óta súlyosan érintik a régiót és a mászókat.
A nepáli hatóságok továbbra is igyekeznek kezelni a biztosítási csalássorozatot, amely már több millió dolláros károkat okozott. Az esetek nyomozása során kiderült, hogy számos mentési akció valójában sosem valósult meg, és a biztosítók manipulálása révén illegális haszonszerzés történt.
A szezon első mászóengedélyét március 30-án adták ki, és a várakozások szerint közel 500 hegymászó próbálja meg a csúcsot elérni. Az alaptáborhoz azonban több ezer túrázó is érkezik, akik a Himalája gyönyörű tájain szeretnének trekkingezni. A rendőrség statisztikái alapján 2022 és 2025 között több mint 300 hamis helikopteres mentést regisztráltak, ami közel 20 millió dollárnyi kártérítési igényt generált a biztosítók részéről.
A csalás hátterében nepáli állampolgárok állnak, akik a hegyi mentőszolgálatok vezető pozícióiban dolgoznak. A bonyolult csalási rendszer célpontja elsősorban a tapasztalatlanabb mászók voltak, akiket nyomás alá helyeztek, hogy helikopteres mentést kérjenek. Az orvosi bizonyítékokat gyakran meghamisították, és összejátszottak a magánkórházakkal, ezzel pedig nagy összegű kártérítéseket csikartak ki a biztosító cégektől.
A csalók hihetetlen kreativitással próbálták megágyazni a csalásnak; egy példa szerint egy mentőakció árát megduplázták úgy, hogy négyen egyszerre, egy géppel érkeztek le a hegyről, de erről négy külön számlát állítottak ki. Ezen felül a túrázók, akik fáradtnak érezték magukat az alaptáborba való visszatérés során, besegítettek a csalásba azzal, hogy tettettek magukat betegeknek.
A Himalája trekking során gyakran előfordulnak magassági betegségek, amelyek a 3000 méter fölötti magasságokban jelentkeznek. A csalás résztvevői azonban drámaian felnagyították a problémákat, állítva, hogy azonnali helikopteres mentés szükséges, különféle egészségügyi panaszok esetén is. Ezen túlmenően, hogy ahelyett, hogy segítettek volna, sütőport kevertek a túrázók ételébe, ezzel is tovább rontva az állapotukat.
A biztosítók nem fizetnek ki mindent, így a csalók repülőút-nyilvántartásokat és orvosi dokumentációkat is meghamisítottak. A rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy azok a „vészhelyzetben” lementett mászók, akik állítólag komoly orvosi beavatkozásokon estek át, az ügyeletes kórház büféjében sört fogyasztottak.
Az évek óta működő csalás mögött egy komoly jutalékrendszer állt: a kórházak a biztosítótársaságoktól beszedett kártérítések 20-25%-át a túraszervezőknek, ugyanezért a helikopteres mentőszolgálatoknak is adták, sőt, néha még a túrázóknak is „kenőpénzt” ajánlottak a mentőakciók során.
A Kathmandu Post már 2018-ban leleplezte hasonló visszaéléseket, amelyek ellen egy kormány által létrehozott tényfeltáró bizottságot is alakítottak, de úgy tűnik, a problémák nem szűntek meg; a csalások folytatódnak, és a hegymászó közösség továbbra is küzd a bizalom teljes helyreállításáért.
