Baka András nem írta alá a lex MBH-t, az Alkotmánybíróság elé kerül a törvény
Baka András köztársasági elnök nem írta alá, és előzetes normakontrollra megküldte az Alkotmánybíróságnak az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt – közölte Facebook-oldalán a Sándor-palota hétfőn.
A közlés szerint a köztársasági elnök egyrészt a zártkörű befektetési alapok alapkezelőváltására, másrészt a valamely részvénytársaságban történő jelentős befolyásszerzés esetén a kisebb befektetők részére kötelezően megteendő vételi ajánlat alóli mentesülésre vonatkozó törvényi rendelkezések tekintetében kérte az Alkotmánybíróságtól az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.
Baka András egyfelől azt kifogásolta, hogy a törvény alapján a befektetési jegy tulajdonosok 60 százaléka kötelezően kikényszerítheti a zártkörű befektetési alapok kezelőváltását, úgy, hogy mindez a már a törvény hatálybalépését megelőzően is működő, valamint – a törvénynek a címében is deklarált céljával is ellentétben – állami hátterű vagyont nem vagy csak részben tartalmazó zártkörű befektetési alapokat is érinthet. Az államfő szerint mindez felveti a jogbiztonság és a bizalomvédelem sérelmét, és beavatkozhat a fennálló szerződésekbe, valamint a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonjogába. Emellett hiányosnak és homályosnak tartja a szabályozás egyes pontjait, ami a normavilágosság és a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmét is felvetheti.
Baka András azt is kifogásolta, hogy a rendelkezés mentesíthet bizonyos, részvénytársaságban jelentős befolyást szerző szereplőket az alól, hogy kötelező vételi ajánlatot tegyenek a kisebbségi részvényeseknek. Az államfő szerint ez sértheti a kisebbségvédelmi követelményeket, valamint azoknak a kisebb tulajdonosoknak a jogos elvárásait, akik már a törvény hatálybalépésekor részvényesek voltak.
A Sándor-palota közlése szerint a köztársasági elnök megvizsgálta a törvénynek a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszűnésével kapcsolatos részeit is, de azoknál nem talált olyan súlyos kifogást, amely miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az államfő bírálta továbbá azt a gyakorlatot, amely szerint a javaslat benyújtása és elfogadása között alig 26 óra telt el, társadalmi és szakmai egyeztetés pedig nem volt, a törvényből pedig nem derül ki, mi indokolta a súlyos eljárást. Baka András a közlemény szerint arra is figyelmeztetett, hogy az állam pénzpiaci szabályokba történő beavatkozása megingathatja a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalmat, és elbizonytalaníthatja a nemzetközi befektetőket abban, hogy a magyar állam tiszteletben tartja-e a piaci működés feltételeit.
