Megjelent a Külföldi Munkavállalók Statisztikája
A magyar munkaerőpiacon a külföldi munkavállalók száma az utóbbi évtized folyamán folyamatosan emelkedett. 2020-ban körülbelül 67 ezer külföldi dolgozott az országban, ám ez a szám 2025-re már 106 ezerre nőtt, az éves átlagos növekedés pedig megközelítette a 10%-ot. Az Ázsiából érkező munkavállalók parttalan bővülése áll a növekedés hátterében, míg az EU-n kívüli országok, mint Szerbia és Ukrajna, ügyesebben kihasználják a hazai lehetőségeket.
A legszembetűnőbb példa a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalók száma, amely 2025-re elérheti a 11 ezret, szemben a 2020-as 216 fővel. Ezzel párhuzamosan a kínai munkavállalók létszáma is jelentős növekedést mutatott, 9600 fővel, ami 63%-os emelkedést jelent az elmúlt három évben, jórészt a kínai vállalatok magyarországi beruházásainak köszönhetően. A vietnámi munkavállalók létszáma is meghaladja a nyolcezret, mutatva a hazai munkaerő-piac fókuszának átalakulását.
A Földrajzi Eloszlás és Foglalkozási Szektorok
A külföldi munkavállalók elsősorban Budapestre összpontosulnak, ahol a munkavállalók aránya 6,2%, míg vidéken csupán 1,3%. A különböző megyék között is jelentős eltérések figyelhetők meg. Például Zalában 3,8%-ot, Komárom-Esztergom megyében 3,3%-ot, míg Pest megyében 1,9%-ot tesz ki a külföldi munkavállalók aránya. Baranya megye a legalacsonyabb arányt mutatja, mindössze 0,3%-kal, míg Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 0,4%-os külföldi munkavállalói jelenlét tapasztalható.
Fontos megemlíteni, hogy Budapesten a külföldi munkavállalók 81%-a harmadik országból érkezik, míg vidéken ez az arány 24%. Budapesten a magasabb hozzáadott értékű szolgáltató szektorban is jelentős külföldi jelenlét tapasztalható, míg vidéken többségük ipari munkakörökben dolgozik. A multinacionális cégek üzleti szolgáltató központjaiban (SSC-k) különösen magas a külföldi munkavállalók aránya, az országos 110 ezer munkavállalóból körülbelül 15-20 ezer külföldi lehet.
A Munkanélküliség és a Külföldi Munkavállalók Hatása
A kérdés, miszerint a vendégmunkások elveszik-e a magyar munkavállalók munkáját, lényegében egyedi esetek keretei között merül fel. A magyar munkavállalók körében a foglalkoztatottsági ráta ebben az évtizedben folyamatosan növekedett, amely azt jelzi, hogy egyre többen dolgoznak. Területi szempontból sincs egyértelmű korreláció a külföldi munkavállalók és a munkanélküliség között; olykor a magasabb külföldi foglalkoztatottságú területeken alacsonyabb munkanélküliségi arány figyelhető meg.
Ezek a fejlemények arra utalnak, hogy a munkáltatók a hiányzó munkaerőt döntő mértékben külföldről pótolják. A vállalati szektor figyelmezteti a döntéshozókat arra, hogy a vendégmunkások számának hirtelen korlátozása termelőkapacitásokat is veszélyeztethet, ami a jövőbeli gazdasági növekedést is érintheti.
