Egyre több bolt húzza le a rolót: kiküldték az utolsó figyelmeztetést, nincs több idő
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint nincs több idő a várakozásra, az árrésstopot valamennyi érintett termékkörben ki kell vezetni, mert az üzletek helyzete egyre súlyosbodik. Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára elmondta, hogy a friss adatok visszaigazolják azokat a veszélyeket, amelyekre a szövetség korábban is felhívta a figyelmet.
Magyarországon 2025-ben 2713-mal kevesebb üzlet működött, mint egy évvel korábban, a megszűnt egységek közül pedig 913 élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű bolt volt. Ez a bezárási hullám különösen a kisebb településeket sújtja, ahol a helyi üzletek sokszor nem sima kereskedelmi egységek, hanem a település mindennapi ellátásának egyik alapfeltétele. Ha ezek a boltok eltűnnek, az időseknek, az autóval nem rendelkezőknek és a nehezebben mozgó embereknek akár a legalapvetőbb termékek beszerzése is komoly problémává válhat.
A szabályozás közvetlenül 201 vállalatot érint, amelyek több ezer üzletet működtetnek. A kötelezett élelmiszer-kereskedőknek 43 élelmiszer-termékcsoport kategóriában kell legfeljebb 10 százalékos árréssel dolgozniuk, miközben az intézkedés legfeljebb 15 százalékos árréssel további 30 drogériai termékcsoportra is kiterjed.
A főtitkár szerint az egyik fő probléma, hogy a szabályozás nem veszi figyelembe az üzlettípusok eltérő költségszerkezetét. Egy széles választékot, csemege- és húspultot fenntartó szupermarket működési költsége az árbevétel 28-30 százalékát is elérheti, miközben az árrésstop alá tartozó termékek a forgalmának 30-40 százalékát adhatják. Egy szűkebb választékkal dolgozó diszkontnál ugyanaz a szabályozás jóval kevesebb árucikket és a teljes forgalom kisebb részét érinti, így a rendszer a piac eldiszkontosodását gyorsítja fel. A hagyományos szupermarketek arra kényszerülnek, hogy költségeiket csökkentsék, a szolgáltatásokat szűkítsék és választékukat átalakítsák. A szabályozás továbbá egyértelműen az import térnyerését erősíti.
Az egymilliárd forint alatti éves árbevételű vállalkozásokra ugyan nem vonatkozik az árrésstop, de közvetve mégis ők lehetnek a szabályozás legnagyobb vesztesei. Mivel méretükből adódóan nem közvetlenül termelőktől szerzik be az árut, hanem nagykereskedőkön keresztül, így jelentős közvetítői árréssel is szembesülhetnek, mire eljut hozzájuk a termék.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az árrésstop kedvezőtlenül hat a zöldség- és gyümölcságazatra, az infláció csökkentéséhez pedig nem járult hozzá. A vásárlók így fokozatosan elfordulnak a kis üzletektől, a megmaradó forgalom pedig már nem fedezi a béreket, az energiaköltségeket és az üzlet fenntartását.
A KSH adatai értelmében már hetedik hónapja csökken az élelmiszerek ára, így az inflációs folyamatok közben szintén azt erősítik, hogy ennél kedvezőbb időpont aligha kínálkozik az intézkedés megszüntetésére.
