Az árrésstop és a klímaváltozás együtt nehezíti a magyar zöldség-gyümölcs termelők helyzetét
A szélsőséges időjárás és az aszály mellett az utánpótlás problémája és a piaci környezet is egyre nagyobb kihívást jelent a magyar zöldségtermelők számára – hangzott el a DélKerTÉSZ által szervezett XV. Magyar Paprika Napja szakmai rendezvényen. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hazai termelés milyen gyorsan és hatékonyan tud reagálni és alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke az idei szezon értékelésekor elmondta: míg a korábbi években a nyári időszak jellemzően erős belföldi fogyasztást hozott, idén júliusban és augusztusban a zöldség- és gyümölcsfogyasztás is visszaesett. Ez a termelői árakra is hatással volt, amelyek többek között az erős forint miatt a 2022-es szintekre estek vissza. Az exportpiacon az eurós egységárak valamivel kedvezőbben alakultak, de az erősebb forint hatására a hazai termelők számára alacsonyabb értékesítési árakban realizálódtak.
Az árrésstop és az áfa is nyomja a termelőket
„A termelői árakat negatív irányba befolyásolja az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó is. A normál kereskedelmi folyamatokba való beavatkozás közép- és hosszú távon jelentős piaci torzulást és piaci zavarokat okozhat, és ennek a vesztesei a termelők. A piacon így is éles a verseny, éppen ezért szükség lenne az árrésstop minél hamarabbi kivezetésére, illetve a zöldség- és gyümölcs áfájának 5 százalékra csökkentésére a jövő év első negyedévéig, különben a kisgazdaságok lassan eltűnhetnek” – emelte ki Nagypéter Sándor.
A klímaváltozás és a vízhiány is veszélyezteti az ágazatot
Az árrésstop és az áfa mértéke mellett a klímaváltozás hatásai, így az aszály is nehezítik a magyar termelők dolgát. A hajtatott zöldségtermesztés ugyan víztakarékos termelési módnak számít, a megfelelő mennyiségű víz rendelkezésre állása nélkül azonban ez a termesztési forma sem működhet. A tartós hőség emellett a növényállományt is jelentősen megterheli, ezért a termesztési és növényápolási technológiák további korszerűsítésére van szükség.
„2020 óta új gondolatokra, innovációra és gyors alkalmazkodásra van szükség. A klímaváltozás miatt a termelőknek folyamatosan változtatniuk kell a technológián és a termesztési gyakorlaton. Öntözés nélkül nincs zöldségtermesztés, ezért a víznek rendelkezésre kell állnia – ennek hiánya már az egész ágazatot veszélyeztetheti” – tette hozzá Nagypéter Sándor.
A termelők alkalmazkodását segíthetik a szövetkezet pénzügyi és finanszírozási támogatással három éve elindított fóliakorszerűsítési és modernizációs programjai, valamint az ellenállóbb fajták termesztése. A szélsőséges időjárás mellett ugyanis a növényvédelmi kihívások is változnak, így a jövőben a termesztésben a jelenleginél is nagyobb szerepet kaphatnak a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó, illetve vírusokkal szemben ellenálló fajták.
Láthatóbbá tennék a magyar termékeket a kiskereskedelemben
A konferencián szó volt arról is, hogy a hazai termékek láthatóságát a kiskereskedelemben is erősíteni lehetne. A DélKerTÉSZ szerint érdemes lenne olyan külön pultokat kialakítani, ahol a magyar termékek egyértelműen megkülönböztethetők, és ahol a termelők saját csomagolással is megjelenhetnek. Ez azért is fontos, mert miközben a kiskereskedelmi láncok jellemzően egységes beszállítói csomagolást kérnek, a termelők számára a megkülönböztethetőség egyre fontosabb versenyelőnyt jelenthet.
Munkaerőhiány és utánpótlás
Szó esett a megfelelő utánpótlás és munkaerő kérdéséről is. A munkaerőhiány a termesztés elindításának és a hozamok biztosításának is akadálya lehet, a kertészet sajátossága ugyanis, hogy a megfelelő időben és megfelelő mennyiségű munkaerőre van szüksége. A DélKerTÉSZ szerint a hazai munkaerőpiacon nincsenek olyan rejtett tartalékok, amelyek önmagukban megoldhatnák a problémát, ezért szükség van a szezonban a harmadik országból érkező munkásokra. Emellett az utánpótlás biztosítására is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ebben szerepet kaphatnak a mentorprogramok és a kísérleti kertek, amelyek közelebb hozhatják a fiatalokat a kertészeti szakmához, ezzel segítve a zöldség-gyümölcs termelést. Fontos, hogy a fiatal gazdák megfelelő támogatást és mentorálást kapjanak, hiszen nélkülük a magyar mezőgazdaság hosszú távú versenyképessége nehezen biztosítható.
