Kitálaltak az elhallgatott szerződésről: 4,7 milliárdos közpénzből fizettük a világrekord prémiumokat
A budapesti atlétikai világdöntő 10 millió dolláros rekorddíjalapját és a további 5 millió dolláros rendezési jogdíját is a magyar állam fizette – derült ki a 2024-ben kötött szerződésből. Összesen mintegy 4,7 milliárd forint közpénzt kellett átutalni a verseny megrendezéséért.
A másfél hete Budapesten tartott első atlétikai világdöntő megrendezéséről még az Orbán-kormány döntött. A World Athletics az első pillanattól rekorddíjazású versenyként hirdette a budapesti világdöntőt: a 10 millió dolláros alapból az első helyezettek 150 ezer dollárt kaptak, de még a nyolcadik helyen végzők is 2000 dolláros díjazásban részesültek. Arról azonban nem esett szó a verseny kommunikációjában, hogy a rekorddíjalapot a magyar állam finanszírozta.
A 2024-es szerződés szerint a magyar felet a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség képviselte. A megállapodás alapján a rendező városnak, illetve országnak kellett állnia a teljes 10 millió dolláros pénzdíjalapot és a rendezési költségeket, a World Athleticsnek fizetendő 5 millió dolláros jogdíjon felül. Cserébe a rendező fél kapta a jegybevételeket, valamint a szponzori és közvetítési jogokból származó bevételek nagyobb részét.
A 10 millió dolláros pénzdíjat egy hónappal a verseny előtt kellett átutalni, és a szerződés szerint valamennyi díjazott adómentesen vehette fel az összeget. Az 5 millió dolláros rendezési jogdíjat négy részletben kellett kifizetni. Az első három részlet határideje még az április 12-i választás előtt lejárt, az utolsó, 2 millió dolláros tételt pedig június 30-ig kellett átutalni, így ezt már az új kormány fizette ki. Ehhez jöttek a rendezvényszervezés költségei.
A világdöntőt eredetileg Balásy Gyula cégei szervezték volna, velük azonban júliusban szerződést bontottak. A rövid határidővel kiírt, meghívásos közbeszerzés után a rendezést végül az IRUB Kft. vállalta 3,2 milliárd forintért.
Mivel ez volt az első alkalom, hogy megrendezték az atlétikai világdöntőt, előzetesen nem lehetett pontosan tudni, hogy a rendezőnek megtérül-e a befektetés. A jegybevételekből, illetve a szponzori és közvetítési jogokból származó bevételek dönthetik el, hogy a rendezvény milyen eredménnyel zárul, ezt egyelőre azonban nem lehet tudni.
A rendezésben fontos szerepe volt Sebastian Coe-nak, a World Athletics 2015-ben megválasztott elnökének. A kétszeres olimpiai bajnok brit futó 1992 és 1997 között a brit Konzervatív Párt parlamenti képviselője is volt. Orbán Viktorral már a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság előtt többször egyeztetett, és az akkori kormányfő személyesen is vendégül látta.
