Budapest központúvá váltak a belföldi költözések
Magyarországon tavaly 226 ezren változtatták meg állandó lakcímüket úgy, hogy másik településre költöztek, míg a településeken belül 191 ezren költöztek. Összesen 417 ezren módosították állandó lakhelyüket, ami 10 százalékkal kevesebb a 2024-es adatoknál.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben a tíz legnagyobb járások közötti költözési irány mindegyikének Budapest volt az egyik végpontja. Az első olyan útvonal, amely nem érinti a fővárost, csak a 35. helyen jelenik meg.
Agglomerációs mozgás és a főváros kettős szerepe
A legnagyobb forgalom a főváros és az agglomeráció között zajlott. Budapestről több mint 16 ezren költöztek Pest vármegyébe, míg fordított irányban közel 10 ezren. Ennek eredményeként a főváros nettó 7 ezer lakost veszített ebben az összevetésben.
A főváros ugyanakkor továbbra is fontos célpontja a távolabbról érkezőknek, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékből.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a költözési adatok jól mutatják Budapest kettős szerepét. A főváros erős célpont marad a fiatalok és az egyedülállók számára, ugyanakkor amikor a háztartások élethelyzete megváltozik – például nagyobb lakásra vagy családi házra van szükségük –, sokan már az agglomerációban keresnek megfizethetőbb alternatívát.
Életkor és családi állapot szerinti különbségek
A koreloszlás szerinti adatok is erre a kettősségre utalnak. Budapest tavaly még nettó nyertese volt a 20–29 évesek vándorlásának, 30 év felett azonban fokozatosan megfordul a kép. A 35–39 éveseknél már veszít a főváros, és velük együtt a gyerekek is kifelé mozdulnak. Újdonság, hogy a 20-as éveikben járók számára nem csak Budapest számított vonzó célpontnak, hanem a 100–300 ezres nagyvárosok is.
A családi állapot szerinti bontásban ugyanez látszik: Budapest a fiatal egyedülállókat vonzza, miközben a fiatal házasok egy része inkább kisebb települések felé mozdul. A 40–59 éves költözők legalább 30 százaléka elvált családi állapotú.
Nagyvárosok vesztesége, agglomeráció és Balaton nyeresége
A nagyvárosokból a környező kisebb települések felé tartó mozgás vidéken is megjelenik. A vesztes nagyvárosi járások között van a Miskolci, a Szegedi és a Pécsi. Településméret szerint a legnagyobb költözési veszteséget a 100–300 ezres lakosú nagyvárosok és Budapest szenvedte el közel 3,7–4 ezer fővel, a nyertesek pedig a 2–5 ezer fős települések, ezekbe 5,8 ezer fővel többen költöztek.
A legerősebb szuburbanizáció továbbra is Budapest környezetében zajlik: a tizenöt legnagyobb nyertes járásból tizenkettő Pest vármegyei.
A Balaton is jelentős nyertese volt a költözéseknek. A hét tóparti járás együttes nettó nyeresége 1252 fő volt 2025-ben, ennek 41 százaléka kizárólag Budapesthez, 79 százaléka pedig Budapesthez és Pest vármegyéhez kötődött. A tó népszerűsége ugyanakkor a környező, olcsóbb térségek felé is terelheti azokat, akik a magasabb parti árakat már nem tudják vagy nem akarják megfizetni.
Az árak is alakítják a költözési irányokat
A költözési irányok és a lakásárak kölcsönösen hatnak egymásra. A magas budapesti és nagyvárosi árak ösztönözhetik azokat a családokat, amelyek nagyobb ingatlanba költöznének, hogy az agglomerációs övezetekben keressenek otthont. Ugyanakkor azokon a területeken, ahová tartósan sokan költöznek – például a nagyvárosok vonzáskörzetében vagy a Balatonnál –, az erős kereslet maga is magasabb árakat eredményezhet.
Budapest és Pest vármegye között ez különösen látványos volt: míg 2023 és 2025 között a fővárosi lakásárak prémiuma az agglomerációs övezetéhez képest 1,45-ról 1,69-szeresre nőtt, Budapest nettó vándorlási vesztesége is 5,2 ezer főről 6,7 ezerre erősödött Pest vármegyével szemben.
