Nem vágott tovább az MNB: marad az alapkamat
Nem változtatott az 5,50 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén. A kamatfolyosó két széle is változatlan maradt: az egynapos (O/N) betét kamata 4,50 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 6,50 százalék. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Legutóbb augusztusban csökkentette a testület az alapkamatot, egyhangú döntéssel, 25 bázisponttal 5,50 százalékra.
A nemzetközi helyzet most többet nyomott a latban
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy értékelte a kamatdöntést, hogy bár az inflációs adatok továbbra is kedvezőek, „ha csak azokat néznénk, akkor sor kerülhetett volna újabb lazításra, a forint árfolyama is viszonylag stabilnak mondható”.
Hangsúlyozta, többet nyomhatott a latban a nemzetközi környezet alakulása, azon belül is a geopolitikai feszültségekből adódó inflációs kockázat. Az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is kamatot emelt az elmúlt hetekben, ez pedig szűkítette a magyar jegybank mozgásterét. Ugyanakkor középtávon van tér a kamat csökkentésére – tette hozzá. Az időzítést szerinte bizonytalanság övezi a geopolitikai fejlemények miatt.
„A várakozásoknak – és az előzetes sejtetéseknek – megfelelően 2,5 százalékra csökkentette az inflációs célt a Magyar Nemzeti Bank. A cél toleranciasávja plusz/mínusz 1 százalék marad. Emellett a jegybank jelezte, hogy adatvezérelt döntéshozatalra áll át, vagyis nem vetít előre kamatpályát a közeli jövőre vonatkozóan sem, ahogy azt korábban sokszor megtette” – kommentálta a döntést Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Meglátása szerint ez az első komolyabb döntés a magyar gazdaságirányítás részéről, amely kifejezetten az euró bevezetését szolgálja, és mint ilyen, azonnali forinterősödéshez vezetett. Hangsúlyozta, a közeljövőben – legkésőbb a 2027-es költségvetés tervezetében – hasonló elköteleződésnek kell megmutatkozni a fiskális politika részéről is ahhoz, hogy az euró bevezetés mint célkitűzés hiteles maradjon.
