Lassulást és drágulást jelez az EBRD, Magyarország kilátásai változatlanok
Az idén az eddig vártnál jóval lassabb, jövőre viszont gyorsabb gazdasági növekedést valószínűsít tevékenységi térségében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely az idei prognózis rontását mindenekelőtt az energiahordozók és az élelmiszerek drágulásával, az aszállyal és a kereskedelmi fennakadásokkal indokolta.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott őszi regionális előrejelzése 2026 egészére 2,5 százalékos, 2027-re 4 százalékos átlagos növekedéssel számol a bank működési területének gazdaságaiban.
A bank ezzel az idei prognózist 0,6 százalékponttal rontotta, a 2027-re szóló előrejelzést viszont – elsősorban a bázishatások miatt – 0,4 százalékponttal javította a júniusban kiadott előző jelentéséhez képest.
Az EBRD az új előrejelzéshez fűzött elemzésében kiemeli, hogy a földgáz világpiaci ára az iráni konfliktus februári kezdete óta több mint 70 százalékkal emelkedett, a cseppfolyósított földgáz tengeri szállítású globális exportja ugyanakkor 40 százalékkal zuhant, miután a közel-keleti LNG-export jórészt leállt.
Mindeközben az ukrán és az orosz gabonaszállítmányokban is súlyos fennakadások keletkeztek a fekete-tengeri útvonalakon az infrastruktúra és a hajók elleni támadások miatt. Ukrajna exportkapacitásait ugyanakkor még tovább szűkítette, hogy elsődleges alternatív gabonaexport-útvonalán, a Dunán rekordalacsony volt a vízállás az aszály miatt.
A bank szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a búza világpiaci ára több mint a harmadával emelkedett, és várhatóan még 2028-ban is magas lesz. Az EBRD kiemeli, hogy Oroszország és Ukrajna adja együttesen a világ búzaexportjának negyedét.
Európában a Duna és a Rajna rekordalacsony vízállása az ipari termékek szállítását és az energiatermelést is akadályozta; emiatt a vízerőművek és az atomerőművek áramtermelése harmadával csökkent – mutat rá helyzetértékelésében az EBRD.
A bank szerint a térségen belül a legnagyobb átmeneti áramtermelés-kiesés Magyarországon volt a paksi atomerőmű termelésének kényszerű csökkentése miatt. A pénzintézet hangsúlyozza ugyanakkor, hogy Paks augusztus utolsó hete óta ismét teljes kapacitással működik.
Az új EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban – 2026-ra 2,9, 2027-re 2,5 százalékos átlagos gazdasági növekedéssel számol. A térség idei EBRD-prognózisa 0,1 százalékponttal javult, a jövő évi várakozás nem változott az előző EBRD-becsléshez képest.
Az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén 1,8 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal növekszik a bank által 0,5 százalékosra becsült tavalyi bővülés után. A magyar hazai össztermék idei és jövő évi növekedésére adott prognózisát a bank egyaránt változatlanul hagyta.
Az EBRD korábban arra is figyelmeztetett, hogy elszálltak a bedőlt hitelek Közép- és Kelet-Európában. Éves összesítésük szerint 2025-ben 4,8 százalékkal, 28,6 milliárd euróra emelkedett a rossz kinnlevőségek állománya a vizsgált 17 ország bankrendszerében.
