Orbáni örökség: milliók fizetése lesz kevesebb a vártnál
A Munkástanácsok korábbi elnöke szerint a 2024 végén három évre kötött bérmegállapodásban szereplő 14 százalékos minimálbér-emelés helyett jövőre csak mintegy 8 százalékos emelés valósulhat meg, ami bruttó 350 ezer forint havi minimálbért jelentene. Palkovics Imre szerint az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem lesz béremelés a következő évtől.
A szakember felidézte: a munkaadók és a munkavállalók képviselői tavaly év végén már csak 11 százalékos emelésről tudtak megállapodni, a jelenleg érvényes béregyezséget pedig az előző vezetés gazdasági előrejelzéseire alapozták. Az emelés folyamatát a GDP és az infláció alakulásához kötötték, ám a remélt, robusztusabb gazdasági növekedés elmaradt. Bár az infláció nincs 3 százalék fölött, a GDP mértéke nem éri el a béremeléshez szükséges növekedési szintet.
Jelenleg teljes munkaidő esetén havibérként minimum bruttó 322 800 forint jár, míg a legalább középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum bruttó 373 200 forint. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon az EU negyedik legalacsonyabb minimálbére jellemző, ami régiós összevetésben is jelentős lemaradást mutat.
A szociális és családügyi miniszter pénteken a Facebook-oldalán közölte, hogy a makrogazdasági körülmények és a tényadatok változása miatt felül kell vizsgálni a korábban megkötött hároméves bérmegállapodást. Kátai-Németh Vilmos jelezte, hogy Kármán András pénzügyminiszter részvételével üléseztek, aki részletes tájékoztatást adott a hazai versenyképesség előtt álló kihívásokról az érdekképviseleteknek. A tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a kormány a legalacsonyabb munkabérekkel összefüggő szabályozást továbbra is a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve kívánja alakítani.
A szerényebb bérnövekedést a nyáron már belengették a munkaadók. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára jelezte, hogy jövőre csak egy számjegyű bérfejlesztés lehet reális, mivel nem teljesülnek az előzetes számítások a teljesítményben.
Palkovics Imre szerint ugyanakkor nem lehet az előző kormányra mutogatni, mert nem légüres térben tevékenykedtek, és a Covid-járvány, az ukrajnai háború, az izraeli konfliktus, legutóbb pedig a Hormuzi-szoros körüli válság okozta turbulenciák roppant bizonytalanná tették a világgazdasági viszonyokat. Úgy látja, a magyar gazdaság abban az állapotban van, mint a kormányváltás idején, és nem olyan katasztrofális a helyzet, mint amilyennek beállítják.
A volt érdekképviseleti vezető arról is beszélt, hogy a Fidesz idején rendezett volt a bérfejlesztés menete, és óvták a kis- és középgazdaságokat, mert azok sok embert foglalkoztatnak. Hozzátette: az zavarta, hogy ritkán hívták össze az egyeztetőfórumot, ritkán kapták meg előre a megfelelő adatokat, és előfordult, hogy már előre eldöntött lehetőségeket közöltek velük.
A lap állítása szerint a jelenlegi nyilatkozatokból az szűrődik ki, hogy valamilyen különleges helyzetre hivatkozva nem is lesz jövőre béremelés. Palkovics Imre megerősítette, hogy az aktuális makrogazdasági adatok alapján nyilatkozik majd a kormány arról, milyen emelési mértéket tart megfelelőnek.
