Nyugdíjreform-javaslat: magasabb adókedvezmény és munkáltatói ösztönzés
Konkrét javaslatcsomaggal kereste meg a szaktárca képviselőit az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakat képviselő szervezet, mert a magyarországi öngondoskodás szabályozásában több olyan elemet azonosítottak, amelyet időszerű lenne módosítani. A javaslatokat a Pénztárkonferencia 2026 rendezvény első napján mutatták be.
Pozitív kilátások, növekvő tagszám
A szakértők szerint újra pozitívak a szektor kilátásai. Az első félév végén már 1 millió 89 ezren rendelkeztek önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal. A jelentős hazai bérnövekedés hatására a bruttó lakossági pénzvagyon 126 ezermilliárd forintra nőtt, ami jó alapot biztosít a nyugdíjkasszáknak. A BUX a világ legjobban teljesítő indexei közé tartozik idén, így az idei évet kétszámjegyű hozamtermeléssel zárhatják a pénztárak. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a kockázatosabb nyugdíjportfóliók kerülhetnek az élre.
Kevesen éltek a lakáscélú pénzfelvétellel
A havi tagi befizetések emelkedése mögött nem csak a bérdinamika húzódik meg, láthatóan nőtt az aktív pénztártagok száma is. A két tendencia együtt újra pozitív cashflow-t eredményezett a nyugdíjkasszáknál. Amikor az előző kabinet engedélyezte a lakáscélú pénzfelvételt az önkéntes nyugdíjpénztári számlákról, sokan féltették a szektort, végül azonban csak 125 milliárd forint hagyta el a számlákat ilyen célokra, és mindössze 67 ezren éltek a lehetőséggel. A szakma szereplői utólag politikai terméknek tartják ennek az időablaknak a megnyitását. A tagok kevesebb mint 6 százalékát lehetett megszólítani a lakáscélú pénzkivétel lehetőségével. Idén hat hónap alatt 8,4 százalékkal nőtt a nyugdíjkasszákban kezelt vagyon, és meghaladta a 2600 milliárd forintot, a hathavi befizetések 113 milliárd forintra rúgtak, így rekord éves tagi befizetés várható.
Demográfiai kihívás és automata belépés
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke rámutatott: 10-15 év múlva a 70-es évek közepén-végén született Ratkó-unokák nyugdíjba mennek, addig pedig várakozásaik szerint 250 ezer fővel csökkenhet az aktív dolgozók és nyugdíjjárulékot fizetők száma Magyarországon. A demográfiai prognózisok miatt célszerű lenne számos ország jól működő rendszerét átvéve az automata belépést alkalmazni Magyarországon. Enélkül jó eséllyel a nyugdíjcélú öngondoskodók aránya 25 százalék marad, mivel 1 millió pénztártag van a mintegy 4 millió munkavállalóból. A szövetség szerint emellett ismét célszerű lenne támogatni a munkaadói hozzájárulásokat, valamint rég megérett az idő az állami kedvezmények aktualizálására.
Emelkedő adókedvezmény és munkáltatói ösztönzők
A nyugdíjpénztárak esetén alkalmazható, maximum 150 ezer forintos adóvisszatérítés már aligha vonzó, mivel a plafon 2014 óta változatlan, így az összeg erősen inflálódott. A szövetség azért lobbizik a törvényalkotónál, hogy ez a limit évi 260 ezer forintra nőjön, ami önmagában ötvenezer új tagot eredményezne. Becslésük szerint jóval több, akár negyedmillió csatlakozót hozna a rendszerbe, ha a munkaadói befizetések havi 22 500 forintig a SZÉP-kártyával megegyező adókedvezményben részesülnének. A munkavállalók részére pedig a többgyermekes anyák magas száma miatt a szövetség javaslata az, hogy az szja-visszatérítést közvetlen állami támogatás váltsa fel. Összességében olyan célt tartanak elérendőnek, hogy a bruttó bér 2 százalékát fizesse a dolgozó öngondoskodására, ehhez a munkaadó járuljon hozzá 2, az állam pedig 1 százalékkal.
Kevés a tőke, drága a hozzájutás
A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese szerint a nyugdíjpénzeket is kezelő hazai befektetési alapok tulajdonképpen szembeszélben érik el a magas hozamokat. Versenyhátrányt jelent, ha magyar részvényeket vesznek a tranzakciós illeték miatt; szegényes a kínálat, mivel a globális részvénykibocsátások kevesebb mint 10 százaléka valósul meg Európában; ha pedig a nagyobb likviditás és kínálat miatt amerikai részvényekből válogatnak, ott sokkal magasabb értékeltségi mutatókkal találkoznak. Az európai tőkepiacok súlya egyre kisebb, viszont megkerülhetetlenek, hiszen nélkülük csak hitelből aligha várható a kontinens és Magyarország cégeitől, hogy innováljanak. Kevés a saját tőke, amivel a magyar középvállalatok rendelkeznek régiós összevetésben is, amihez csak drágán jutnak hozzá. Ugyanakkor vannak kedvező folyamatok is: a lakosság pénzügyi vagyonának már 3,4 százaléka a direkt részvénykitettség, korábban évekig 2 százalék körül ingadozott, azonban ez az arány sem számít magasnak, Nyugat-Európában például 5-8 százalék a jellemző.
