Európa lemaradt, Magyarország még fordíthat: változást sürgetnek az innovatív gyógyszergyártók
Akár 10–15 évvel korábban is hozzáférhetnek a betegek olyan innovatív terápiákhoz klinikai vizsgálatok keretében, amelyek még nem érhetők el a széles körű betegellátásban. Ennek különösen nagy jelentősége lehet olyan betegségek esetében, ahol a jelenleg rendelkezésre álló kezelési lehetőségek korlátozottak.
Egy új gyógyszer kifejlesztése hosszú folyamat: mire egy tudományos felfedezésből a mindennapi betegellátásban széles körben alkalmazható terápia lesz, több mint egy évtized is eltelhet. A klinikai vizsgálatok ugyanakkor lehetőséget teremthetnek arra, hogy az érintett betegek már a fejlesztési folyamat során hozzáférjenek új terápiás lehetőségekhez – hívja fel a figyelmet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM).
A klinikai vizsgálatok révén a betegek és az orvosok egyúttal aktív részeseivé válnak az új gyógyszerek és terápiák fejlesztésének, és a magyar szakemberek bekapcsolódhatnak a nemzetközi tudományos együttműködésekbe.
Százmilliárdos hozzájárulás a magyar gazdasághoz
Magyarország hagyományosan aktív a klinikai vizsgálatok terén, kiváló orvosokkal és szakdolgozókkal, akik ezen a területen is dolgoznak. Ennek köszönhetően az új terápiákkal új lehetőségek nyílnak a betegek számára, sokszor utolsó lehetőségek – mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Hozzátette: a klinikai vizsgálatok segítenek az ellátórendszer válláról anyagi terhet levenni, és mintegy 100 milliárd forinttal járulnak hozzá a magyar nemzetgazdasághoz.
A magyarországi kutatás-fejlesztési tevékenységek mintegy ötöde a klinikai vizsgálatokhoz köthető, tehát hazánk innovációs potenciáját is jelentősen növelik.
Európa jelentősen visszaszorult
A klinikai vizsgálatokért ugyanakkor egyre erősebb globális verseny zajlik. Miközben exponenciálisan nő a Kínába vitt klinikai vizsgálatok száma, és az Egyesült Államok is őrzi saját érdekeit, Európa nehéz helyzetbe került. Az Európai Gyógyszeripari Szövetség (EFPIA) kutatása szerint Európa részesedése a globális klinikai vizsgálatokból 2013 és 2023 között 22 százalékról 12 százalékra csökkent. Ugyanezen időszak alatt Kína részesedése 8 százalékról 18 százalékra emelkedett.
Iparági számítások szerint, ha 11 százalékkal növekedne a klinikai vizsgálatok száma Európában, az évente 4 milliárd euró többletet jelenthetne az európai gazdaság és az egészségügyi rendszerek számára, és 18 ezer új munkahelyet teremthetne. A kutatás szerint a klinikai vizsgálatok már jelenleg is évente 35,7 milliárd euró gazdasági értéket teremtenek az Európai Gazdasági Térségben, és közvetlenül vagy közvetve mintegy 165 ezer munkahelyet támogatnak.
Magyarországnak változtatnia kell
Magyarország komoly hagyományokkal és szakmai tudással rendelkezik a klinikai vizsgálatok területén. Szalóki Katalin hozzátette: Magyarország egy új egészségügyi, innovációs megközelítéssel könnyen nagyot léphetne azért, hogy a magyar betegek is mihamarabb részesei lehessenek a tudomány mai eredményeinek. Ehhez egyszerűbb adminisztráció, motiváció és digitalizáció szükséges, de mindenekelőtt kormányzati elköteleződés amellett, hogy a tudomány eredményeit a magyar betegek érdekében használni szeretnénk – most, nem csak 10 év múlva.
Az AIPM szerint a klinikai vizsgálatokban való részvétel lehetőséget ad a gyógyszer fejlesztésének, finomhangolásának nyomon követésére, miközben áttörő eredményeket lehet elérni, legyen szó rákról, genetikai és ritka betegségekről, vagy az orvostudomány bármely ágáról. Minél hamarabb kapcsolódik bele az ország ebbe a folyamatba, annál nagyobb a nemzetközi tudományos életbe való bevonódás lehetősége.
