Jellemzően háromszor annyiból jön ki egy olimpia, mint amennyire tervezik
Amíg a televíziós közvetítések meg nem jelentek, az olimpiai játékokat rendező országok nem számítottak nyereségre, így a költségek sem duzzadtak hatalmasra. Az utóbbi évtizedekben azonban minden olimpia jelentősen túlszárnyalta az előirányzott összegeket: az Oxfordi Egyetem 2024-es kutatása szerint 1960 óta átlagosan a tervezett költségek háromszorosára rúgott a végső számla.
Mivel jelentősen megnőtt az olimpiára nevező városok száma, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a minél ambiciózusabb terveket részesítette előnyben. A 2004-es nyári olimpia esetében tizenkét város versenyzett egymással, és a nyertes Athén azóta is negatív példának számít, ugyanis a játékokhoz kapcsolódó költés hozzájárult a később kibontakozó adósságválsághoz.
A jelentkezők száma azóta megcsappant: a 2032-es brisbane-i olimpia rendezési jogát a város egyedüli jelöltként nyerte el, miközben a nevező városok sok milliárd forintot költenek csak a pályázat leadására, a tanulmányokkal és felmérésekkel együtt.
A legolcsóbb nyári olimpia az utóbbi évtizedekben Párizsé lett. A 2024-es párizsi játékok esetében szinte mindent már meglévő infrastruktúrára alapoztak. A gazdaságélénkülést elsősorban a turizmuson keresztül növekvő bevételek mutatják, bár nem mindenhol jött be ez a felfogás: Barcelonában, Sydney-ben és Vancouverben valamivel nőtt a turizmus az olimpia után, Peking, London és Salt Lake City esetében viszont csökkent.
Bár a Magyar Olimpiai Bizottság által készített márciusi állapotfelmérés szerint a szörf miatt Portugáliával, a lovagló versenyek esetében pedig Szlovákiával társulna Budapest, több versenyszámhoz jelenleg nincs infrastruktúra, annak ellenére, hogy Orbán Viktor és Karácsony Gergely is úgy nyilatkozott korábban, hogy szinte minden rendelkezésre áll. Ilyen a kerékpárhoz szükséges velodrome, valamint a kosárlabdához vagy a gyeplabdához kellő méretű csarnok.
Emellett számos létesítmény 2036-ra már felújításra szoruló állapotban lesz, de az ideiglenes létesítményeknek is jelentős a költsége. A reptér kapacitása is megkérdőjelezhető, az idei BL-döntő is hatalmas terhelést jelentett, ezt részben Pozsonnyal és Béccsel igyekeznek majd kiváltani a tervek szerint. A szállodai kapacitást a Dunán luxushajókkal lehetne kiegészíteni, ám ebbe az időjárás aktuális alakulása beleszólhat.
Hogy végül mi lesz a jövő, az 2029-ben derül ki, hiszen a NOB akkor hirdet eredményt. Hét ország versenyez egymással a 2036-os játékok rendezéséért. A PwC az olimpia és a paralimpia teljes gazdasági hatását 7,7 milliárd euróra, mintegy 2800 milliárd forintra becsüli. A számítások szerint minden elköltött euró egynél több euró bevételt vagy megtérülést generálna a gazdaságnak.
