Nyilvánossá váltak az NKA-támogatások: több mint százmilliárd forint sorsáról döntöttek öt év alatt
A Nemzeti Kulturális Alap 2021 és 2026 közötti támogatásainak hivatalos, interaktív listáját és térképes adatbázisát a Miniszterelnökség publikálta. Az adatsor szerint összesen 100,7 milliárd forintnyi közpénzt ítéltek oda kulturális támogatásokra az elmúlt öt évben.
Ebből 13,8 milliárd forintot osztottak ki egyedi miniszteri döntések által, további 19,1 milliárd forintot pedig a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma neve alatt ítéltek oda.
A szélesebb nyilvánosságban ismert 17,3 milliárd forint csak az elmúlt évben, 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között kiosztott összeget jelenti. Ezzel összefüggésben őrizetbe vették, majd letartóztatták Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs minisztert, valamint Varga-Bajusz Veronika volt államtitkárt is. A megalapozott gyanú szerint a kollégium neve alatt megjelenő támogatások egy részéről is ténylegesen Hankó döntött.
A bő 17 milliárd forintra rúgó összeget 1078 felé osztották el. A legnagyobb részt ebből a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. kapta, összesen 1,25 milliárd forintot.
A teljes ötéves időszakot vizsgálva a legnagyobb kedvezményezettek között szerepel a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány 2,59 milliárd forinttal, a Magyar Állami Operaház 2,5 milliárd forinttal és a Petőfi Irodalmi Múzeum 1,8 milliárd forinttal. Egymilliárd forint feletti támogatást kapott a Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Kft. 1,41 milliárd forinttal, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. 1,28 milliárd forinttal, valamint a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 1,25 milliárd forinttal.
A Miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy a közzététel célja nem a támogatásban részesített szervezetek vagy magánszemélyek megbélyegzése, mivel az NKA-támogatás önmagában nem jelent jogsértést. Az adatbázis célja az átláthatóság érvényesítése a kulturális szférában, és földrajzi bontásban is hozzáférhetővé teszi, ki mennyi támogatást kapott.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter múlt csütörtökön rögzítette, hogy az eddigi átvilágítás során több esetben politikai szempontok érvényesülésére utaló jeleket is találtak, a vizsgálatok azonban még folyamatban vannak.
A kollégiumok szerinti bontásban 2025-ben az Anyanyelvi Kultúra 723 millió forintot kapott 101 döntés alapján, a Vizuális Művészetek 707 millió forintot 855 döntéssel, az Előadó-Művészetek 578 millió forintot 614 döntéssel, a Hagyomány- és Ismeretátadás 523 millió forintot 876 döntéssel, a Közgyűjtemények 395 millió forintot 444 döntéssel, a Közösségi Programok és Fesztiválok 370 millió forintot 87 döntéssel, az Épített Örökség pedig 362 millió forintot 218 döntéssel. Az összesen 3,66 milliárd forint 3195 döntésből adódott, az átlagos döntés 1,14 millió forint volt.
A miniszteri döntések 2021 és 2026 között összesen 13,9 milliárd forintról szóltak, 1082 döntést jelentve, átlagosan 12,8 millió forinttal. A hét kollégium ehhez képest 6,41 milliárd forintot osztott szét 6831 döntéssel, az átlagos döntés értéke csupán 938 ezer forint volt.
A megyei bontást vizsgálva Budapestnek 49,1 milliárd forintnyi támogatás jutott, ami csaknem a teljes összeg felét teszi ki. Pest megye 10,32 milliárd forinttal következik, Bács-Kiskun pedig 7,75 milliárd forintot kapott. A sereghajtók között van Tolna 600 millió forinttal, Nógrád 891,5 millió forinttal és Zala megye 929,4 millió forinttal.
Orbán Viktor országjárásán elejtett szavai szerint a kormánynak van egy szellemi tartalma, és ami abba az irányvonalba esik kulturális téren, azt támogatja, ami szembe megy azzal, azt nem. Hankó Balázst úgy jellemezte, szerinte az elmúlt 16 évben ő volt az első olyan kulturális miniszter, akinek volt mersze nem támogatni a „pesti liberálisokat”.
A kormány kedden hozta nyilvánosságra, hogy a kulturális támogatási döntések elemzése alapján Hankó az országgyűlési választások előtti két hónap alatt több NKA-s pénzt osztott szét, mint a tavalyi év egészében. Míg 2025-ben 139 döntéssel összesen 1,83 milliárd forintot ítélt meg, addig az április 12-i választás előtti bő másfél hétben mintegy 3,2 milliárd forint sorsáról határozott.
A miniszteri keretből támogatást kérőknek az igényelt összegek 99,4 százalékát megítélték, míg a hagyományos pályázati eljárásoknál ez az arány átlagosan 40–43 százalék volt. A miniszteri keret három legnagyobb tétele olyan cégekhez kapcsolódott, melyek 2025 előtt nem kaptak NKA-támogatást: a Zenei Kör Művészeti Kft. félmilliárd, az Ypsylon Média Kft. 230 millió, az Immerzív Művészeti Nonprofit Kft. pedig 300 millió forintot kapott volna. Összesen 69 olyan szervezet szerepelt a támogatottak között, amelyik korábban nem részesült pénzben a kulturális alaptól, nekik a vizsgált miniszteri keret 38 százalékát ítélték oda, ez több mint kétmilliárd forintot jelent.
