Fidesz: 4500-an kerültek utcára a gyárbezárásokkal
A Fidesz külön weboldalt indított a tavaszi választások óta bekövetkezett, illetve az év végéig várható gyárbezárásokról. A gyarbezarasok.hu oldalon cégenként, megyénként és térképen is listázzák az érintett üzemeket, összesítésük szerint az érintett munkavállalók száma eléri a 4500 főt.
Deutsch Tamás hétfőn úgy fogalmazott: a Tiszával azok sem járnak jól, akik rájuk szavaztak. Az EP-delegációvezető ezzel arra a kérdésre zárt rövidre, hogy a kormányzó párt gazdaságpolitikája miként befolyásolja a választók életét.
Öt megyében érintett üzemek
A lista szerint a választások óta az alábbi gyárak érintettek:
Az Accell Hunland tószeghi telephelye Jász-Nagykun-Szolnok megyében véglegesen bezár, csoportos leépítéssel 483 dolgozót érint. A Bayer Construct sóskúti cégénél csődeljárás indult, ami cégcsoport szinten 2000 főt, valamint több száz alvállalkozót és beszállítót érint, ebből 1000 dolgozó. A Bonyhádi Zománcárugyár Tolna megyében felszámolás alatt áll, 150 dolgozóval.
Az Electrolux jászberényi hűtőgépgyártása 2026 végéig áll le, 600 dolgozót érintve. A Flex sárvári telephelyén termeléscsökkentés várható, a listán szereplő feltételezés szerint áttelepülés is szóba kerülhet Ukrajnába, amiről 2-3 hét múlva tájékoztatnak, az érintettek száma 1000 fő. A Nippon Paper vácrátóti üzeme 2026 végéig ideiglenesen felfüggeszti működését, 24 dolgozóval.
A Sangjin Micron jászfényszarui telephelyén egy fő részleg bezárása várható, 151 dolgozót érintve. A WKW Hungaria győri üzemében értékesítési nehézségek miatt 2026 végéig leáll a termelés, a cég jogutód nélkül megszűnik, 470 dolgozóval. A lista végén a feltett kérdés: „Melyik a következő?”
Az oldalon továbbra is vármegyéket említenek, noha októbertől törvény rögzíti a „megye” kifejezés használatát.
Iparági körök: árnyaltabb a kép
Iparági körökből ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy egy cég nem öt-hat hónap alatt jut el a végleges felszámolásig, és a kormány eddig nem hozott olyan konkrét intézkedést, amely az érintett munkaadókat hirtelen a leépítés felé lökte volna.
„Ha az ellenzék folyamatosan azt kéri számon, hogy Magyar Péter csak a Facebookon kormányoz, akkor melyik lépésére gondolnak, amitől emberek veszítették el az állásukat? Hangulatkeltés” – vetette fel egy vidéki autóipari beszállító cég vezetője, aki a szektor nyugat-európai nehézségeiről beszélt, ami tovább gyűrűzik a magyar piacra is.
A listán szereplő WKW Hungária esetében a német anyavállalat döntött a győri működés megszüntetéséről a kinti üzleti környezet nyomására, ám itthon a szakszervezet és az önkormányzat összefogásával már több dolgozónak van esélye új munkahelyre a környéken.
„Ha a külföldi tulajdonos úgy dönt, hogy racionalizálja a működést, arra érdemi befolyása jellemzően nincs egy másik ország kormányának. Egy különadó bevezetéséből sem következik egyenesen, hogy ki kell vonulni. De tény, az ilyen kellemetlen döntések mindig a leányvonalakon csapódnak le először” – jegyezte meg az egyik forrás.
Korábbi állami támogatások
A Bonyhádi Zománcáru gyárról a nyilvános adatok szerint már 2023 óta súlyos veszteségeket halmoznak fel, a bezárásról ágazati körökben az előző kormány alatt is keringtek hírek.
A Nippon Paper, a Sangjin Micron és a WKW korábban több milliárdos állami támogatásokat kapott, arról viszont nincs nyilvános információ, mit vállaltak cserébe. A Bayer Construct idén augusztusban maga ellen kezdeményezett csődeljárását a kedvezőtlen piaci környezet mellett azzal indokolta, hogy a kormány nem vásárolja meg a Bosnyák téri irodakomplexumot a korábban tervezett 300 milliárd forintért. A cég több mint 12 milliárdot kapott 2026 márciusáig az államtól, amiért 200 új munkahely létrehozását vállalta.
