Ömölhet az uniós pénz Magyarországra, mégsem indítja be a gazdaságot
A Magyarország előtt megnyílt 5900 milliárd forintnyi uniós forrás jelentős segítséget nyújthat a magyar államháztartás stabilizálásában, önmagában azonban nem oldja meg a gazdaság strukturális problémáit – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kedden közzétett elemzéséből.
Az adósság és a finanszírozási terhek mérséklése lehet a források legnagyobb közvetlen előnye, a gazdasági növekedés élénkítéséhez viszont további intézkedésekre is szükség lehet.
Az uniós támogatások beruházásokon keresztül élénkíthetik a gazdaságot, a hatást azonban mérsékli, hogy a források egy része már megvalósult, lezárult projektek utólagos megtérítését szolgálja. Ezek összege 969 milliárd forint, a kifizetések így nem teremtenek új reálgazdasági keresletet. Emellett számos uniós beruházás importigénye magas, vagyis a források egy részét külföldi termékek és szolgáltatások beszerzésére fordítják, így azok nem közvetlenül a magyar gazdaságot erősítik.
A GKI számításai szerint az uniós források 2026-ban és 2027-ben 0,1–0,2 százalékponttal emelhetik a GDP növekedési ütemét, ami a rendelkezésre álló források nagyságához képest mérsékelt hatás. A költségvetés korábban 2187 milliárd forint értékben, részben piaci hitelekből finanszírozta meg előre az uniós helyreállítási alapból (RRF) megvalósuló projekteket. Az ezekhez kapcsolódó támogatások beérkezése ezért elsősorban a már felmerült kiadások megtérítését, valamint az államadósság és a finanszírozási igény mérséklését szolgálja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi becslése szerint a hozzáférhető uniós források 2026-ban 1,1 százalékponttal csökkenthetik a GDP-arányos államadósságot. A költségvetési hiányra gyakorolt hatás ennél kisebb lehet: az RRF-megállapodás teljes nettó hatása 491 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,5 százalékával javíthatja a 2026-os egyenleget.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az Európai Unióval (EU) fennálló viták rendeződése mérsékelheti Magyarország kockázati prémiumát, ami alacsonyabb állampapírhozamokat és kamatkiadásokat eredményezhet. A GKI elemzése szerint a bruttó kamatkiadások a jelenlegi hozamszint mellett a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra csökkenhetnek.
A forint erősödése szintén kedvezően hat az államadósságra: az árfolyam 10 forintos erősödése önmagában 0,7 százalékponttal mérsékelheti a GDP-arányos adósságmutatót. Az uniós támogatások emellett egyes beruházások finanszírozását átvehetik a hazai költségvetéstől, így más kiadásokra szabadulhatnak fel források.
