Akár 700 milliárdos lék a költségvetésen: veszélyes csapdákat rejthet a kata visszahozatala
A kata adózási forma visszavezetése fontos politikai ígéret volt a választási kampányban, ezért érthető, hogy a döntéshozók meg kívánják valósítani. A valódi kérdés azonban az, hogy milyen mélységű hatáselemzés készült a bevezetés gazdasági és szociális következményeiről. A társadalmi egyeztetés eredményességéhez ezeket az információkat célszerű lenne megosztani – hangsúlyozta Keresztes Attila, az Astrasun Solar elnök-vezérigazgatója, aki a témában több rövidebb cikket és posztot is írt, észrevételeit pedig eljuttatta a kormány által indított közigazgatási egyeztetés fórumára is.
A cégvezető szerint a hozzászólásokból az látszik, hogy a lakosságnak nincs rálátása a várható gazdasági hatásokra. Amikor a katáról esik szó, jellemzően az önös, rövidtávú érdek dönt: többen szeretnének készpénzt kézhez kapni. Ennél átfogóbb gondolkodás jelenleg nem jellemző. Keresztes Attila úgy látja, ennek elsősorban az információhiány az oka, hiszen nem várható el a leendő katás vállalkozóktól, hogy mélyebb elemzéseket készítsenek. Így viszont kevés értelme van előzetes tájékoztatás nélkül társadalmi egyeztetést tartani.
A kata pozitív hatása lehet, hogy bizonyos gazdasági ágakat kifehérít. Ennek mértéke a szakértő előtt is ismeretlen, ugyanakkor reálisan nem tartható az a cél, hogy a nagyobb számlázási hajlandóság érdekében a készpénzforgalmat a bankkártyás fizetések javára szorítsák vissza. A korábbi kormányzati időszakban a katás vállalkozók száma 460-490 ezer között alakult a 2022-es átalakításig, ma mintegy 138 ezren vannak.
Az Astrasun Solar tulajdonosa szerint a kata kiterjesztésével vélhetően újraépül az a rendszer, amelyben a bérek és a foglalkoztatotti jogviszony egy része katás foglalkoztatássá alakul. „Ez egy teljesen logikus folyamat, hiszen több készpénzt kap a dolgozó kézhez, illetve a munkáltatók tudnak adó- és járulékmegtakarítást elérni. Az igazi kérdés a kiesett adó és járulékok mértéke. A rendelkezésemre álló adatok alapján ez elérheti a 300 milliárd forintot, de rosszabb esetben akár 700 milliárd forint is lehet” – hangsúlyozta, hozzátéve: egy ekkora költségvetési kiesés esetén honnan lenne pótolható ez az összeg, létezik-e erre elképzelés.
A szakértő úgy látja, a katás vállalkozási forma erős bérfeszültséget okozhat, hiszen a katásnak jóval több készpénze marad, ami rövid távon magasabb életszínvonalat biztosít számára, mint a hasonló munkát végző, szabályos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak. „A feszültség oldására fel kell készülnie a kormányzatnak, ami azt jelenti, hogy igen jelentős, akár 50-100 százalékos nettó béremelésre lesz szükség rövid időn belül szinte minden ágazatban. Ha ez nem történik meg, nőni fog a társadalmi elégedetlenség, ami politikai veszteségekkel jár” – közölte.
A feszültségek elkerüléséhez olyan ellenőrzési mechanizmusokra, rendkívül szigorú adózási feltételekre és automatizált ellenőrzésre lenne szükség, amely a NAV fizikai igénybevétele nélkül szűri ki a visszaéléseket. „Abban nem vagyok biztos, hogy ez megvalósítható” – jelentette ki pesszimistán a cégvezető, aki a szabályozást azzal egészítené ki, hogy a katás számlát a vállalkozó olyan korábbi munkáltatójának, akivel öt éven belül legalább 30 napos munkaviszonyban állt, már csak 40 százalékos adókulcs mellett adhasson ki, vagy egyáltalán ne bocsáthasson ki részére számlát. Így elkerülhető lenne a munkaviszonyok bújtatott katás foglalkoztatássá alakítása.
Javaslata szerint ennél is egyszerűbb szabályozás lenne, ha a katás korábbi munkáltatójának vagy annak kapcsolt vállalkozásának egyáltalán nem bocsáthatna ki számlát. Nem ért egyet a kata adójának emelésével a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete sem. A szervezet az Economx kérdésére véleményezte a törvénytervezetet, és mint írták: ez szembemegy a kormány saját programjával is, a szakmai szervezetekkel pedig egyáltalán nem egyeztettek.
