Vagyonadó: a magyar boltok bezárásától tartanak a kereskedők
A vagyonadó tervezetének elutasítását sürgeti a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), amely szerint ez az új teher versenyhátrányba hozná a magyar tulajdonú vállalkozásokat.
Elfogadhatatlannak tartja a vagyonadó tervezet szerinti bevezetését a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, amely a tervezet elutasítását a hazai vállalkozások versenyhelyzetével, a fejlesztési és béremelési források védelmével, valamint az értékbecslés várható terheivel indokolja.
„A vagyonadóról szóló törvénytervezet elfogadhatatlan és méltánytalan: nemzetgazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontból egyaránt kockázatos és káros, torzítja a versenyt, és kettős mércét alkalmaz. Visszafogja a beruházásokat, fékezi a fejlesztéseket, és társadalmi szempontból is rossz üzenetet közvetít” – hangsúlyozta Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára.
A szervezet szerint a tervezet nem a jogellenesen felhalmozott magánvagyont adóztatja, hanem a vállalkozások működőtőkéjét teszi adóalappá. A vagyonadó versenytorzító és diszkriminatív lenne, mert kizárólag a magyar tulajdonú vállalkozásokra róna újabb terhet, a hasonló tevékenységet végző külföldi cégeket viszont nem érintené.
„A magyar vállalkozók évtizedek óta fejlesztenek, beruháznak, munkahelyeket teremtenek, adót fizetnek, és felelősséget vállalnak dolgozóikért. Magyarországon a magyar kis- és középvállalkozások 3,3 millió munkavállalónak biztosítanak munkát és megélhetést. A munkaadókat terhelő vagyonadó bevezetése e munkavállalók létbiztonságát is veszélyezteti” – emelte ki Neubauer Katalin.
A főtitkár leszögezte: a vagyonadó bevezetése esetén kevesebb forrás maradna béremelésre és fejlesztésekre, a magyar vállalkozások pedig tovább veszítenének versenyképességükből a külföldi cégekkel szemben. A magyar kereskedők üzleteik, raktáraik és technológiáik korszerűsítésével, informatikai rendszereik fejlesztésével, digitalizációval és automatizálással igyekeztek lépést tartani versenytársaikkal. Önkiszolgáló kasszákat vezettek be, és energiahatékonysági beruházásokat hajtottak végre. Ezek a fejlesztések növelték vállalkozásaik értékét, amely a tervezet szerint a vagyonadó alapjává válna. A vagyonadó így a béremelések és a fejlesztések forrásait vonná el, a legkevésbé jövedelmező, kistelepüléseken működő boltokat pedig bezárásra kényszeríthetné. Bevezetése ezért az élelmiszer-ellátást is veszélyeztethetné – fogalmazott a főtitkár.
Arra a kérdésre, hogy a vállalkozások vagyonadó nélkül is vállalják-e a versenyképes bérek biztosítását, Neubauer Katalin igennel válaszolt.
A szövetség az értékbecslés tervezett rendszerét is aggályosnak tartja. Álláspontja szerint rövid idő alatt több tízezer vállalkozás több millió vagyonelemének reális és hitelt érdemlő értékét kellene meghatározni, a tervezetben szereplő feltételeknek azonban csak néhány, jellemzően multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó cég felelhetne meg.
Az MNKSZ szerint az sem garantált, hogy az adóhatóság elfogadná az értékbecslők által megállapított összegeket, és az is kérdéses, hogy lenne-e elegendő szakember a feladat elvégzésére. Az értékbecslés díjazása szintén tisztázatlan: nem tudni, hogy a becsült érték meghatározott százaléka, óradíj vagy más elszámolás alapján állapítanák-e meg a költségeket.
A vállalkozásoknak a vagyonadón felül az értékbecslés és az adminisztráció terheit is viselniük kellene. A szövetség szerint ezeket a többletköltségeket később beépíthetnék termékeik és szolgáltatásaik árába, ami növelhetné a fogyasztói árakat és a szolgáltatási díjakat, ezáltal az inflációt is.
