Súlyos krízis a gyermekellátásban: már közel 250 körzetben nincs orvos
Magyarországon komoly válsággal küzd a gyermekorvosi alapellátás: országszerte 245 praxisban legalább fél éve nincs orvos, 34 helyen pedig már tíz éve sem sikerül gyermekorvost találni. A háziorvosok fele elmúlt 60 éves, a 40 év alattiak aránya mindössze 7 százalék. Miközben egyre súlyosabb az orvoshiány, a kormány finanszírozási reformmal és az adminisztráció csökkentésével próbálná megmenteni az alapellátást.
Egyre nehezebb biztosítani a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátást: 1025 háziorvosi praxis betöltetlen, a gyermekorvosok száma pedig közel negyedével csökkent az elmúlt években. A gyermekorvosok kétharmada idős, és több mint 150 praxis teljesen megszűnt. Az adatok szerint 245 olyan gyermekorvosi körzet van, amely legalább hat hónapja betöltetlen; ezek közül 34 már legalább tíz éve, 93 pedig egy-három éve vár orvosra. A betöltetlen körzetek több mint 38 százalékában legalább öt éve nem sikerült megoldani az ellátást. Az országos betöltetlenségi arány 16,82 százalék, Budapesten körülbelül 14 százalék, Heves, Nógrád és Komárom-Esztergom vármegyében viszont meghaladja a 30 százalékot, Hevesben a 37 százalékot is eléri.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének őszi konferenciáján a szakma és a kormányzat képviselői is a változtatás szükségességét hangsúlyozták. A tervek között szerepel a praxisfinanszírozás átalakítása, a szakdolgozói bérek rendezése, a fiatal orvosok pályán tartása és a háziorvosi életpályamodell kialakítása. Az egyesület elnöke három pillérre építené a megújítást: az alapok megerősítésére, a praxisok fenntartható működésére és egy folyamatosan elérhető interdiszciplináris szakmai hálózat kialakítására.
Az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint a jelenlegi finanszírozás mellett sok praxis nehezen tudja kigazdálkodni a működés költségeit és a tisztességes munkabéreket. A kormány elé terjesztett reformterv a rezsitámogatás helyett a praxisfinanszírozás emelését helyezné előtérbe, növelné az alapdíj számításához használt pontok forintértékét, és mérsékelné a degressziót. Szerepel a tervek között az ügyeleti óradíjak emelése, a hátrányos helyzetű térségek praxisainak javított finanszírozása, valamint a további szakvizsgák és licencek utáni finanszírozási szorzó bevezetése is.
A gyermekorvosok mindennapi munkáját jelentősen terheli az iskolai és óvodai hiányzások igazolása; a minisztérium célja, hogy ezt a kötelezettséget teljes egészében kivezesse a rendszerből. A kérdésben már zajlik a tárcaközi egyeztetés, a negyedik egyeztetési körnél tartanak, és heteken belül változás jöhet.
A gyermekorvosi praxisok működését a körzetek méretére vonatkozó szabályozás is befolyásolja: 2027 végéig legalább 600 fős minimumlétszámot kell teljesíteniük a házi gyermekorvosi körzeteknek. Az 1459 körzetből mindössze 882 éri el ezt a határt. A megoldást az jelentheti, ha a körzetek megítélésénél nem a területen lakó, hanem a praxisba ténylegesen bejelentkezett gyermekek létszámát veszik figyelembe; ez a módosítás 577 veszélyeztetett körzetből 369 esetében tenné lehetővé a követelmény teljesítését.
