Hatalmi harc a Néppártban: tizenkét jelölt verseng a tíz alelnöki helyért
Kitört a belháború az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportjának tagjai között a közelgő tisztújítás miatt. Manfred Weber hiába próbálta megakadályozni a belső hatalmi harcot, a tíz alelnöki pozícióra tizenkét jelölt jelentkezett, köztük Lakos Eszter, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője. A konfliktusban a francia elnökválasztás, a radikális jobboldallal folytatott együttműködés és egy vitatott e-mail is komoly szerepet kapott.
Manfred Weber eredetileg szerette volna elérni, hogy a jelenlegi vezetői csapat nagyobb konfliktusok nélkül folytathassa munkáját, terve azonban meghiúsult, miután több új szereplő is bejelentkezett az alelnöki pozíciókért. Az október 20-ra tervezett szavazáson tizenkét jelölt versenyez a tíz rendelkezésre álló helyért. A magyar képviselő mellett a portugál Sebastião Bugalho és a cseh Danuše Nerudová jelöltsége kavarta fel az állóvizet.
Lakos Eszter esélyeit a nemek szerinti összetétel szabálya javíthatja
Lakos Eszter jelenleg a Tisza Párt európai parlamenti delegációját vezeti, és ebben a minőségében már tagja a Néppárt kibővített vezető testületének. Az alelnöki tisztség azonban ennél is jelentősebb pozíciót jelentene: a tisztségviselők részt vesznek a frakció politikai irányvonalának alakításában, a parlamenti munka koordinálásában, valamint egyes szakpolitikai területek irányításában.
A Tisza Párt magyar delegációja azzal érvel, hogy Orbán Viktor leváltásával Manfred Weber egyik legjelentősebb politikai győzelméhez járultak hozzá az elmúlt években, ezért indokoltnak tartanák, hogy a magyar delegáció is vezető pozícióhoz jusson. A magyar politikus esélyeit egy váratlan körülmény is javíthatja: a Néppárt belső szabályai szerint a tíz alelnöki pozícióból legalább négyet női képviselőnek kell betöltenie. A portugál delegáció jelöltcseréje miatt a korábbi tíz alelnök közül már csak három nő indul újra, így Lakos Eszter és Danuše Nerudová jelöltségével összesen öt női és hét férfi jelölt versenyez – ez azt jelenti, hogy a két új női jelölt közül legalább az egyiknek be kell kerülnie a vezetőségbe.
Weber szövetségesének pozíciója is veszélybe került
A konfliktus legfontosabb szereplője François-Xavier Bellamy francia politikus, akinek alelnöki tisztségét Weber mindenképpen szeretné megőrizni, háttérben a 2027-es francia elnökválasztással. Bellamy ugyanakkor vitatott szereplő: a francia delegáció az aktuális parlamenti ciklusban a szavazások 26 százalékában eltért a néppárti frakció álláspontjától, ami a legmagasabb arány a képviselőcsoporton belül. Megítélését különösen a radikális jobboldali erőkkel kialakított együttműködés teszi megosztóvá.
A konfliktus újabb fordulatot vett, amikor egy névtelen e-mail érkezett, amelynek feladója a látszat szerint Andrzej Halicki lengyel alelnökjelölt volt, és amely állítólag arra próbálta rávenni a képviselőket, hogy ne támogassák Sebastião Bugalho megválasztását. Halicki irodája tagadta, hogy a politikus elküldte volna a levelet, Bugalho irodája pedig hamisítványnak nevezte az üzenetet.
A liberálisoknál és a szocialistáknál is tisztújítás zajlik
A liberális Renew Europe frakcióban a jelenlegi vezető, Valérie Hayer újraválasztása szinte biztosnak tűnik, a csoporton belüli feszültségek azonban itt is felszínre kerültek: Hilde Vautmans belga képviselő egy strasbourgi vacsorán élesen bírálta kollégáit, amiért nem állítottak kihívót Hayerrel szemben, másnap azonban visszakozott. A Renew Europe október 20-án választ elnököt, az alelnökökről pedig egy nappal később dönt.
A szociáldemokratáknál jóval nyugodtabb tisztújítás körvonalazódik: Iratxe García várhatóan kihívó nélkül szerezhet újabb mandátumot. Az S&D a belső feszültségek megelőzésére egy további alelnöki pozíció létrehozásáról is döntött, amely a közép- és kelet-európai delegációk képviseletét erősítené.
Az októberi tisztújítások egy hosszabb politikai átrendeződés első állomásai lehetnek: 2027 januárjában az Európai Parlament intézményi vezető tisztségeiről is szavaznak, az elnök, tizennégy alelnök és öt quaestor megválasztásáról. Jelenleg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a néppárti Roberta Metsola megőrzi elnöki pozícióját.
