Már a költségvetési sarokszámok ismeretében dönt a kamatokról az MNB
Kedden ismét összeül a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A várakozások szerint lenne ugyan tér a csökkentésre, de valószínűbb, hogy kamattartás mellett döntenek a jegybankárok – vélekedett előzetesében az ING Bank. Az elemzők szerint a tanács az óvatosságot helyezi előtérbe, tekintettel a globális piaci hangulatra és arra, hogy a hétfő 13 órakor nyilvánosságra kerülő költségvetési számokra érkező piaci reakciók csak rövidtávúak lesznek. Később, még az év vége előtt kamatcsökkentés várható.
Legutóbbi kamatdöntő ülésén is óvatos volt a jegybank, 5,5 százalékon hagyva az alapkamatot. Az ING elemzői szerint a lényeg az, hogy legutóbb az MNB két kulcsfontosságú fejleményre hívta fel a figyelmet, és egyik sem az egyébként váratlanul alacsony szinten maradó infláció volt. Mivel a fogyasztói árak kedvezően alakulnak, a fókusz áthelyeződött a 2027-es költségvetésre és a középtávú költségvetési konszolidációs tervre.
A jegybankelnök a Költségvetési Tanácsnak is tagja, így nem zárható ki, hogy már a múlt héten megismerhették a költségvetési tervezetet. Az, hogy a Pénzügyminisztérium még az MNB kamatdöntése előtt nyilvánosságra hozza a költségvetési törvénytervezetet, a szerencsésebb eset. A rövidtávú piaci reakciók már hétfőn láthatók lesznek, amit elsősorban az euró-forint árfolyamában és az állampapírok másodpiacán lehet lekövetni. A kulcs a kötvénypiac: ha a hiánycélt pozitívan értékelik a befektetők, az tovább viheti lejjebb a kötvényhozamokat, csökkentve az országkockázati prémiumot. Ugyanez a nyári kamatcsökkentési ciklusban is szerepet játszott, részben épp az alacsonyabb hazai kötvényhozamok teremtették meg a pénzügyi stabilitási mozgásteret a monetáris lazítás előtt.
Még ha azoknak is lesz igazuk, akik egy megalapozott és hiteles 2027-es költségvetési tervezetet, valamint egy kedvező fogadtatású középtávú költségvetési konszolidációs tervet várnak – ami csökkentené a magyar eszközökre vonatkozó kockázati prémiumokat –, a globálisan bizonytalan környezetre tekintettel az ING közgazdászai mégis egy óvatos lépést várnak az MNB-től, vagyis a kamatok szinten tartását. Decemberre viszont megnyílhat a tér a monetáris lazításra, így 5,25 százalékos alapkamattal zárulhat az év.
A hiánycél állítja irányba a forintot és a kötvényeket
A Raiffeisen Bank szenior elemzője szerint a befektetők elsősorban arra figyelnek, hogy a kormány milyen mértékű hiánycsökkentést irányoz elő az idei, GDP-arányosan 7,5 százalékra becsült deficit után. A piaci várakozásokhoz közel álló, 5 százalék körüli hiánycél támogathatná az állampapírok további erősödését, míg egy ennél ambiciózusabb, 4,5 százalék körüli cél gyorsíthatná a hozamcsökkenést. Ezzel szemben az 5,5 százalékot elérő vagy meghaladó hiányterv profitrealizálást válthatna ki.
A monetáris politikát illetően az 5,5 százalékos irányadó kamatszint mellett a piac számol a további lazítás lehetőségével, annak ütemét azonban a nemzetközi inflációs kockázatok és az energiaárak alakulása korlátozhatják. Közben a régiós jegybankok számára is egyre nagyobb kihívást jelent a közel-keleti konfliktus elhúzódása, amely a magas energiaárakon keresztül késleltetheti a kamatcsökkentési ciklusokat.
