Csúszik a várólistacsökkentési program indulása
A csípő- és térdprotézis-műtétek felgyorsítását célzó program eredetileg október elején, majd október közepén indult volna el, a szükséges jogszabályok hiánya miatt azonban a többletműtétek ténylegesen csak novemberben kezdődhetnek meg. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter október 8-án még azt mondta, hogy október 15-től indul a várólistacsökkentési program.
A programban részt vevő kórházak többletfinanszírozást kapnának azért, hogy a szokásos napi műtéteik mellett több beteget operáljanak meg. A beavatkozásokban részt vevő egészségügyi dolgozók is pluszpénzhez jutnának. A kapacitásokat a műtők jobb kihasználásával, szükség esetén délutáni vagy hétvégi műtétekkel növelnék.
A várólistán szereplő betegeknek nem kell külön jelentkezniük: a többletműtéteket vállaló kórházak keresik majd meg őket, hogy egyeztessenek a beavatkozás lehetőségéről és időpontjáról. Egyelőre nem ismert, pontosan mely intézmények csatlakoznak a programhoz, és mikor kezdhetik meg a betegek behívását.
A program pénzügyi keretéről a kormányzati megszólalásokban tízmilliárdos, illetve több tízmilliárdos nagyságrend is elhangzott, a legutóbbi tervezett összegként 20 milliárd forinttal számolnak a döntéshozók.
Az egészségügyi kormányzat célja, hogy 2027 végére érdemben rövidüljenek a várakozási idők. A korábbi vállalás szerint a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapot, a járóbeteg-ellátásban legfeljebb két hónapot kellene várni. Hegedűs Zsolt később úgy fogalmazott, hogy a betegek legalább 90 százalékának 180 napon belül kellene ellátáshoz jutnia. A két vállalás között van különbség: az utóbbi alapján a betegek egy részének továbbra is fél évnél hosszabb várakozással kellene számolnia.
A program másik fontos eleme a várólisták felülvizsgálata. Hegedűs Zsolt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján arról beszélt, hogy egyes intézményekben az ellenőrzés során kiderült: a nyilvántartott betegek 20-30 százalékának már nincs szüksége az eredetileg tervezett műtétre, például azért, mert időközben máshol megoperálták őket. A kórházaknak ezért fel kell venniük a kapcsolatot a várólistán szereplőkkel, ellenőrizniük kell, hogy továbbra is szükségük van-e a beavatkozásra, és aktualizálniuk kell a műtéti időpontokat.
A felülvizsgálatot az is indokolja, hogy a közfinanszírozott rendszerben elvégzett műtétekről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő rendelkezik adatokkal, a magánellátásban végzett beavatkozások pedig a Nemzeti Protézis Regiszterből követhetők. Utóbbi azonban nem feltétlenül tartalmazza a magánszolgáltatóknál elvégzett összes műtétet, és nem minden magánellátásban operált beteg szerepelt korábban közfinanszírozott várólistán.
