Vagyonadó a milliárdosoknak, adócsökkentés a dolgozóknak – itt a Tisza-kormány költségvetési terve
A Tisza-kormány bemutatta a 2027-es költségvetési tervezetét, amely az igazságos közteherviselésre és a fenntartható gazdasági fejlődésre épül. A csomag az állami pazarlás visszaszorításával és a kiskapuk bezárásával egyetlen év alatt 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkenti a költségvetési hiányt. A felszabaduló forrásokból több mint négyszeres minimálnyugdíj-emelést, jelentős egészségügyi többletforrásokat és átfogó közszférabeli béremelést finanszíroznak.
Magyar Péter miniszterelnök a Parlamentben beszélt a tervezet főbb elemeiről, majd Kármán András pénzügyminiszterrel közösen sajtótájékoztatót tartott. A miniszterelnök szerint a költségvetés a fejlődés alapja, amelyből minden magyar ember jobban jár. Kármán András azt hangsúlyozta, hogy a kormány pazarlóan működő államot, rendszerszintű korrupciót, befagyasztott uniós forrásokat és az Európai Unió legmagasabb kamatterheit örökölte. Kormányváltás nélkül a hiány 2026-ban elérte volna a 8,3 százalékot, miközben a magyar gazdasági növekedés négy év alatt mindössze 1,2 százalék volt, a régiós versenytársak 9–12 százalékos bővülése mellett.
Az adócsökkentés a 680 ezer forintnál kevesebbet kereső dolgozókat érinti: számukra a személyi jövedelemadót 15 százalékról 9 százalékra csökkentik, ami havi 20 ezer forintos emelkedést jelent a minimálbéreseknek. Az intézkedés 2–2,5 millió dolgozót érint. A közszférában 2027-ben összesen 677 milliárd forintot fordítanak ágazati béremelésekre: az oktatást segítő dolgozók 25, a rendvédelmi igazgatás 18,6, a szociális ágazat 17,8, az egészségügyi szakdolgozók 17, az igazságszolgáltatás és a fegyveres rendvédelem 15, a közművelődés 10,7, a pedagógusok 5,5 százalékos emelést kapnak. A keretből 10 milliárd forint jut az állami egyetemek oktatóinak bérrendezésére.
A családi pótlékot megduplázzák, ami két gyermek esetén évente 319 200 forinttal több támogatást jelent, és közel 1 millió család, 1,6 millió gyermek érintett. A családi adókedvezmény rendszere megmarad, az anyák adókedvezménye igazságosabbá válik.
2027. január 1-jétől a minimálnyugdíj a korábbi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik. Az alacsonyabb nyugdíjsávokban sávos emelési modellt vezetnek be a januári inflációkövető emelésen felül: a 108 ezer forint alatti ellátások 120 ezer forintra egészülnek ki, a 108 és 125 ezer forint közöttiek 12 ezer, a 125 és 130 ezer közöttiek 10 ezer, a 130 és 135 ezer közöttiek 8 ezer, a 135 és 140 ezer közöttiek 6 ezer forinttal nőnek, a 140 és 146 ezer forint közötti ellátások pedig egységesen 146 ezer forintra emelkednek. A csomag mintegy 700 ezer ember életét könnyíti meg közvetlenül: 455 ezer kisnyugdíjas jár jól a minimálnyugdíj-emeléssel és a sávos korrekcióval, 238 ezer megváltozott munkaképességű személy ellátása 10 százalékkal nő, az időskorúak járadéka 8 500 embert érintve 50 százalékkal emelkedik, az árvaellátás 20 százalékkal nő, legkisebb összege 60 ezer forintra módosul. A nyugdíjas SZÉP-kártya összege 2027-ben 90 milliárd, 2030-ra évi 360 milliárd forintra emelkedik.
Az egészségügyre a 2026-os előirányzathoz képest 510 milliárd forint pluszforrás jut: ebből 192 milliárd a béremelésekre, 318 milliárd a betegellátás javítására, gyógyszerekre és orvosi eszközökre. A kórházi gyógyszerek biztos finanszírozására 95 milliárd, a kórházak működési keretének növelésére 51 milliárd, a támogatott gyógyszerek körének bővítésére 38 milliárd forintot szánnak. A kórházi várólisták rövidítésére és új CT- és MR-berendezések beszerzésére egyaránt 20 milliárd forintot fordítanak, a sürgősségi ellátás fejlesztésére 21 milliárdot, a krónikus betegek gondozására 11 milliárdot, a kórházi étkeztetés javítására 10 milliárdot. A szociális ellátásra 21 százalékkal, összegben 734 milliárd forinttal költenek többet.
A hiánycsökkentés fő elemei a választás előtti egyszeri kiadások kivezetése, az állami pazarlás visszaszorítása, az igazságosabb közteherviselés és a kamatkiadások mérséklése. Az állam saját magán kezdi a szigorítást, összesen 1 465 milliárd forint megtakarítást ér el. A legnagyobb tételek az előnytelen koncessziós szerződések felülvizsgálata, a nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások csökkentése, az uniós migrációs bírság megszűnése, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok reformja, a kormányzati kommunikáció visszafogása, valamint az ingatlan- és presztízsberuházások leállítása.
Az igazságosabb közteherviselésből 579 milliárd forint többlet származik, döntő részben a társasági adó és innovációs járulék módosításából, az 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett vagyonadóból és a kiskereskedelmi, biztosítási és reklámadókból. A lakossági adócsökkentés keretében 250 milliárd forint marad a családoknál. Az államadósság a GDP 77,2 százalékára csökken, a reál GDP-növekedés 2,4 százalékra gyorsul, a kamatkiadások a GDP 3,8 százalékára mérséklődnek.
