Az euróbevezetés támogatottsága a kkv-k körében
A hazai kis- és középvállalkozások kétharmada támogatja Magyarország euróövezeti csatlakozását egy friss euróattitűd-kutatás szerint, miközben a cégek 33 százaléka elutasító vagy bizonytalan a kérdésben. A felmérés eredményei szerint a támogatottság mögött komoly üzleti aggodalmak és jelentős felkészületlenség húzódik meg.
A tájékozottság és a felkészültség összefüggései
A kutatás szerint az euróbevezetés megítélésében nem a cégméret vagy az ágazat, hanem a vezetők tájékozottsága számít a legfontosabb tényezőnek. A magukat jól tájékozottnak tartó cégvezetők 84 százaléka támogatja az euró bevezetését, míg a kevéssé tájékozottak körében ez az arány mindössze 31 százalék. A jól tájékozott vezetők 70 százaléka érzi felkészültnek a vállalkozását, a kevéssé tájékozottaknál ez az arány csupán 10 százalék, ami 60 százalékpontos felkészültségi különbséget jelent.
Bár a cégek 65 százaléka bonyolít már ma is eurós tranzakciókat, és 61 százalékuknál merül fel eurós költség, érdemi, operatív felkészülési lépést egyelőre mindössze a vállalkozások 14 százaléka tett.
Milyen félelmek terhelik a vállalkozásokat?
A vállalkozások nem a számlázórendszerek vagy a pénztárgépek átállításától tartanak leginkább, hanem a közvetlen piaci következményektől. A válaszadók 37 százaléka emelte ki az esetlegesen növekvő bérigényeket: az euró bevezetésével a magyar bérek közvetlenül és átláthatóan összehasonlíthatóvá válnak a nyugat-európai bérekkel, ami erősödő bérnyomást és bérfejlesztési kényszert válthat ki. Szintén 37 százalék tart az erősödő külföldi versenytől, mivel a valutaunió megszünteti a forint/euró árfolyamkockázatot, ami megkönnyítheti a tőkeerős külföldi versenytársak piacra lépését.
Hasonló arányban félnek a gyengülő alkupozíciótól az ellátási láncban (35 százalék), valamint az áremelkedések és kerekítések miatti keresletvisszaeséstől (34 százalék). Ezzel szemben a klasszikus adminisztratív feladatokat – a számlázó- és ERP-rendszerek átállítását, a szerződések újraírását – a cégek alig 29–32 százaléka tartja komoly nehézségnek.
Árfolyamvárakozások
Az euró átváltási árfolyamát illetően a cégek nem irreálisan túlértékelt forintot várnak. A konkrét értéket megjelölő kkv-k körében az ideálisnak tartott átváltási árfolyam mediánja 360 forint, átlaga 356,6 forint volt, a mikrovállalkozásoknál a medián 350 forint. A megkérdezettek 57 százaléka nem tudott vagy nem kívánt konkrét számot mondani, ami jelzi, hogy a kiszámíthatóság és az árfolyam-ingadozás elkerülése fontosabb számukra, mint a pontos árfolyamszint.
A cégek 44 százalékát jelenleg is erősen terheli a forint ingadozása, és 53 százalékuk szerint az árfolyamkockázat jelenti a legnagyobb akadályt az euróövezeti terjeszkedésben. Ezen segíthetne a pénzügyi fedezeti ügyletek kiterjedtebb használata, amellyel jelenleg csupán a devizakötelezettséggel rendelkező kkv-k 15 százaléka él rendszeresen.
Mikorra várják a csatlakozást?
Míg a makrogazdasági feltételek alapján az ERM-II. árfolyamrendszerhez való csatlakozás 2029–2030 körül reális, a piaci szereplők lényegesen óvatosabbak: 10 százalékuk 2031-re, 51 százalékuk 2032-re, 35 százalékuk pedig 2033-ra vagy későbbre várja a csatlakozást. A vállalkozások tehát 2032-t tartják a legvalószínűbb céldátumnak, míg több mint egyharmaduk ennél is későbbi időpontra számít.
A hosszú időhorizont ellenére a rövid távú bizonytalanságokat jól szemlélteti, hogy az átállást követő első egy-két évben mindössze 36 százalék vár előnyöket, 31 százalék hátrányokra számít, 3–5 éves távlatban viszont már 64 százalékra nő azok aránya, akik profitálni tudnak a közös valutából.
Kire támaszkodnak a cégek a felkészülésben?
A felkészülési folyamatban a vállalkozások nemcsak a kormányzati szervekre, hanem közvetlen pénzügyi partnereikre is kulcsszereplőként tekintenek. A megkérdezettek 58 százaléka a kormánytól és a pénzügyminisztériumtól, 57 százaléka a számlavezető bankjától, 53 százaléka pedig a könyvelőjétől vár hiteles és szakmai tájékoztatást. A cégek 62 százaléka bízik abban, hogy főbankja zökkenőmentesen lebonyolítja az átállást, elvárva a fizetési és pénzforgalmi szolgáltatások megszakítás nélküli, biztonságos működését.
