Megérkezett a Wekerle Plusz Program: szigorúbb feltételek, szélesebb célcsoport
Az Otthon Start Programra válaszként megjelent a Wekerle Plusz Program, amely több területen több eszközzel él, miközben nem fókuszál egyetlen célra. A program a vásárlás támogatása mellett az energetikai korszerűsítést, a megfizethető bérlakások fejlesztését és a kollégiumi férőhelyek bővítését is célul tűzi ki. A használt lakások piacán megnyugvás jöhet, az új lakások esetében azonban kérdés, hogy ki tudja kifizetni a csillagászati összegeket.
Az új lakások esetében marad a 3 százalékos támogatott hitel, míg a használtaknál 5 százalék lesz a kamat. Utóbbi kedvezőbb a piaci kamatnál, amely azonban még így is magas az átlagember számára. A szakemberek szerint az 5 százalék az a lélektani határ, amikor az emberek már be mernek vágni a hitelfelvételbe.
Szigorítások és új szabályok
Míg az Otthon Startnál nem volt felső korhatár, az új programot a 18 és 41 év közötti korosztályra korlátozták. Használt lakás vásárlásakor a korábbi 3 százalékról 5 százalékra emelkedik a kamat, emellett legalább ötéves kötelező bentlakási szabályt is bevezettek. A jogosultsági feltételek is szigorodtak: sem az igénylőnek, sem a házastársának nem lehet 50 százalékot elérő vagy meghaladó tulajdonrésze más ingatlanban. Ez célzottabbá teszi a konstrukciót, és kizárja a befektetési szándékú vásárlókat.
A bérlakásprogram hosszú távon hat
A bérlakásprogramnak van létalapja, a baj az, hogy évek múlva fejti ki a hatását, és a lakhatási válság közben nem fog elbújni. Budapesten Karácsony Gergely, a kerületek és a kormány együttesen kutatják azokat a fejlesztési területeket, ahol akár két év távlatában is megépülhetnek a bérlakások. 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanának megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre, a következő három évben pedig további 550 millió eurós forrást terveznek bevonni piaci finanszírozással.
Új lakások: kereslet gyorsabban nőhet, mint a kínálat
Az újlakások esetén érvényes 3 százalékos hitel a lakásépítések és az építőipar számára kedvező jelzés. Ugyanakkor az új lakóingatlanok fejlesztése többéves folyamat: a telekvásárlástól az átadásig jellemzően három-négy év is eltelhet. A kínálat érdemibb bővülése inkább 2028 körül válhat érzékelhetővé. A KSH adatai szerint 2025-ben a használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 625 ezer forint volt, a társasházi lakásoknál 925 ezer forint, az újépítésűeknél pedig 1,29 millió forint. 2026 első negyedévében Budapesten a használt lakások négyzetméterára átlagosan 1,2 millió forintra emelkedett, az új lakások kínálati átlagára 1,85–2 millió forint között mozog.
Felújítandó családi házak kerülhetnek előtérbe
Az energetikai korszerűsítési elem a használt ingatlanok piacán a panelek mellett a felújítandó családi házakat hozhatja előtérbe. Korábban a vevők szinte alig vettek felújítandó családi házat, ahol vagyon volt kifűteni a tereket. A támogatás most csökkentheti a felújítás tényleges költségét, és bővítheti a potenciális vevők körét. Ugyanakkor a támogatás egy része az eladási árban is megjelenhet, és ha sok háztartás szeretne egyszerre felújítani, a munkadíjak és bizonyos építőanyagok árai is emelkedhetnek.
Mit jelent mindez a lakáspiac számára?
Balla Ákos, a Balla Ingatlan alapítója szerint 2027-ben országos szinten a használtlakás-piac esetében inkább a stagnálás vagy a mérsékelt nominális árcsökkenés tekinthető óvatos kiindulópontnak, de ez nem jelenti azt, hogy minden lakás olcsóbb lesz. A jó elhelyezkedésű, megfelelő állapotú lakások továbbra is ellenállóbbak lehetnek, a túlárazott ingatlanoknál viszont nagyobb lehet az alku esélye. Az új lakásoknál a kereslet gyorsabban nőhet, mint a kínálat; a felújítási támogatás a családi házak piacán hozhat új keresletet; a bérlakásépítés pedig akkor válhat igazán jelentőssé, ha a tervek helyett ténylegesen átadott, megfizethető lakások jelennek meg. A lakáspiac tartós egyensúlyát nem önmagában a kedvezményes hitel, hanem a megfelelő árú lakások, a fenntartható finanszírozás és a hosszú távon bővülő bérlakáskínálat teremtheti meg.
