Jogász: az ENSZ-főtitkári jelölés védelmet adhat Orbán Viktornak
Az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájának szimbolikus alakja, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke is letartóztatásban van – a hatóságok a gyanúsítási irat szerint több bűncselekménygyanú mellett különösen jelentős, mintegy félezer milliárd forintot érintő gazdasági csalás miatt vizsgálják. Az elemzők szerint az ügy az egész korábbi politikai-gazdasági háttérrendszert megrázhatja, és az elszámoltatás a várakozások szerint eljuthat a volt miniszterelnökig is.
Ebben a helyzetben merült fel, hogy az amerikai kormányzat komolyan fontolgatja Orbán Viktor jelölését a december 31-ével megüresedő ENSZ-főtitkári pozícióra, és a diplomáciai előkészítés is megkezdődött – derült ki a vasárnapi amerikai sajtóhírekből.
Teljes körű mentelmi jog járna a főtitkárnak
Kékesi Raymund jogász-történész, politikai elemző szerint a főtitkári megbízatás nemcsak arcvesztés nélküli távozást tenne lehetővé a párt éléről és a belpolitikai káoszból, hanem a nemzetközi jog értelmében szinte abszolút, teljes körű diplomáciai és büntetőjogi mentelmi jogot biztosítana a számára. Az ENSZ tisztviselőinek többsége csak úgynevezett funkcionális mentességet élvez, ami a hivatali munkájukra vonatkozik, a főtitkár és legközelebbi helyettesei azonban kivételt képeznek – tette hozzá.
A mentelmi jog kiterjed a teljes büntetőjogi és polgári jogi eljárások alóli mentességre, így egyetlen ország bírósága vagy ügyészsége – a magyar is beleértve – sem indíthatna ellene eljárást, nem hallgathatná ki gyanúsítottként, és nem tartóztathatná le. A védelem a házastársra és a kiskorú gyermekre is automatikusan vonatkozik.
New York-i menedék, kiadatás nélkül
A pozíció fizikai távolságot és lakhelyet is biztosítana: az ENSZ első embereként hivatalból New Yorkban élne és dolgozna, az Egyesült Államok pedig fogadó országként köteles lenne garantálni a személyes biztonságát és sérthetetlenségét. A státusz a kiadatás lehetőségét is kizárná, ha a magyar hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot próbálnának kibocsátani ellene.
A főtitkár mentelmi jogát kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa oldhatná fel, amelyben a jelölő államok – Oroszország, Kína és az Egyesült Államok – vétójoggal rendelkeznek, így egy mentelmi jog-felfüggesztési kísérlet borítékolhatóan elbukna. Ha viszont még a december 31-ig tartó jelölési folyamat közben büntetőeljárás kezdődne vele szemben Magyarországon, az nagy valószínűséggel borítaná a nagyhatalmak forgatókönyvét, és alapos indokot jelentene például francia vagy angol vétóra.
Ellentmondásos megítélés, csekély esély
Kékesi Raymund szerint ugyanakkor szinte kizárt, hogy Orbán Viktor elnyerje a pozíciót. Megítélése külföldön ellentmondásos, karaktere megosztó, így a szükséges nemzetközi konszenzus megteremtése esélytelennek tűnik – az ENSZ sikeres vezetői eddig kivétel nélkül kompromisszumkész, kevéssé konfrontatív diplomaták voltak. A jelölő Biztonsági Tanács állandó tagjai közül a britek és a franciák szinte biztosan vétót emelnének ellene, különösen az EU- és NATO-kritikus álláspontja, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatos különutas politikája miatt. A térség politikai megosztottsága szintén ellene szól: a lengyelek, a balti államok és Románia nyíltan konfrontálódtak az előző kormány külpolitikájával.
A szakértő szerint a jelölés felmerülésének két oka lehet: egyrészt az amerikai vezetés ezzel üzenhet a multilaterális intézmények felé, hogy radikális változásokat tervez az ENSZ-en belül; másrészt a nemzetközi diplomáciában bevett szokás radikális vagy provokatív neveket bedobni, hogy a későbbi alkuk során mérsékeltebb, de a kezdeményező számára kedvező kompromisszumos jelöltet fogadtassanak el.
A történész arra is emlékeztetett: a hirtelen vonzalom az ENSZ felé azért meglepő, mert Orbán Viktor és külügyminisztere az elmúlt években többek között a migrációs válság és az ukrajnai háború kapcsán éles kritikát fogalmazott meg a szervezettel szemben. A magyar kormány és az ENSZ közötti összetűzések sorozatossá váltak, a Fidesz vezetői szerint a szervezet békefenntartóként kudarcot vallott. A szakértő megjegyezte: 1956 hetvenedik évfordulóján a történelmi tények szerint az ENSZ cserben hagyta Magyarországot, és tétlenül nézte a szabadságharc vérbe fojtását.
