Lula győzelme átrajzolta a brazil külpolitikát
Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a brazil elnökválasztás második fordulóját: a szavazatok 51,8 százalékát szerezte meg, több mint 4,4 millió szavazattal előzve meg jobboldali ellenfelét, Flávio Bolsonarót. Lula ezzel negyedszer lett Brazília elnöke, ezúttal nem egymást követő ciklusokban.
A vereséget szenvedett jelölt apja, Jair Bolsonaro Donald Trump egyik legfontosabb latin-amerikai szövetségese volt, és korábban Orbán Viktor is nyíltan támogatta: a magyar miniszterelnök 2022-ben videóüzenetben buzdított a brazil politikus újraválasztására. A mostani kampányban az amerikai kormányzat vámokkal és szankciókkal is nyomást gyakorolt Brazíliára, a nyílt beavatkozás azonban nem hozta meg a kívánt eredményt.
Putyin azonnal gratulált
Alighogy kiderült a választás eredménye, Vlagyimir Putyin személyes hangú levélben gratulált Lulának. Az orosz elnök „kedves barátjának” nevezte a brazil államfőt, és azt írta, nehéz túlbecsülni Lula személyes hozzájárulását az orosz–brazil stratégiai partnerség megerősítéséhez. Putyin „szoros együttműködést” sürgetett, külön kiemelve az ENSZ-t, a BRICS-et és a G20-at, és jókívánságait fejezte ki Lula 81. születésnapja alkalmából is.
A győztes ugyanis azt a jelöltet győzte le, aki már a kampányban felvetette Brazília BRICS-tagságának felülvizsgálatát, és akár a kilépést is szóba hozta. Lula külpolitikájának egyik alapelve a szuverenizmus: Brazília ne kényszerüljön választani Washington, Moszkva és Peking között, a BRICS-tagság pedig ennek a lavírozásnak az egyik legfontosabb pillére.
Moszkva a műtrágyapiacon is nyer
Az orosz érdekek nem csak politikaiak. Brazília a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, számára a műtrágya stratégiai termék. Oroszország 2025-ben a brazil műtrágyaimport értékének 26 százalékát adta, ezzel az ország legnagyobb beszállítója volt. Lula ráadásul az ukrajnai háború miatt sem szakította meg a kapcsolatot Putyinnal: 2025 májusában nyomatékosan kérte az orosz elnököt, hogy utazzon el Isztambulba, és vegyen részt az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokon.
Brüsszel és Peking is elégedett
Az Európai Unió vezetői látványosan ünnepelték Lula győzelmét. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: „A demokrácia és a multilateralizmus győzött Brazíliában.” António Costa, az Európai Tanács elnöke telefonon gratulált, Emmanuel Macron francia elnök a stratégiai partnerség megerősítéséről beszélt, Pedro Sánchez spanyol kormányfő pedig azt írta, a globális progresszív politika visszatérése elkezdődött.
Brüsszel öröme mögött konkrét gazdasági érdekek állnak: az EU és a Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay – januárban írták alá a szabadkereskedelmi megállapodást, amely új piacokat nyithat az európai vállalatok előtt, és különösen felértékelődött Trump vámháborúja után. Flávio Bolsonaro a kampányban arról beszélt, hogy Brazíliának ki kell szabadulnia a Mercosur „bilincseiből”, és önálló kereskedelmi megállapodásokat kell kötnie, többek között az Egyesült Államokkal. Az uniós vezetők már a választás előtt attól tartottak, hogy egy Bolsonaro-győzelem keresztülhúzhatja a megállapodás megvalósítását.
Kínának szintén kiemelt a brazil kapcsolat: a két ország kereskedelmi és technológiai együttműködése az elmúlt években jelentősen bővült, a kínai vállalatok pedig egyre nagyobb szerepet játszanak a brazil infrastruktúrában és iparban. Peking a győzelem után azonnal gratulált, és a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztését ígérte.
Nehéz négy év vár Lulára
Bár a győzelem nagy fegyvertény, Lula nem néz könnyű időszak elé. A 2027 februárjában induló új parlamenti ciklusban kifejezetten ellenséges, jobboldali többséggel kell szembenéznie, Flávio Bolsonaro pedig már jelezte, hogy nem fogadja el az eredményt, és megpróbálja megtámadni a választást.
A brazil gazdaság Latin-Amerika legnagyobbja, a világ tíz legnagyobb gazdasága közé tartozik. A növekedés azonban lassulhat, miközben az államadósság egyre nagyobb teher: az IMF előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság a 2025-ös 93,3 százalékról 2027-re elérheti a 100 százalékot. A társadalmi különbségek szintén súlyosak: a lakosság leggazdagabb 5 százalékának jövedelme megegyezik a maradék 95 százalék összesített jövedelmével.
