Fejes Péter lett a legfőbb ügyész, kilenc évre szól a mandátuma
A Tisza Párt parlamenti többsége kedden délelőtt Fejes Pétert választotta meg legfőbb ügyésznek. Az új tisztségviselőt Baka András köztársasági elnök jelölte, miután a kormánypárti frakció nem támogatta korábbi jelöltjét, Szathmáry Zoltánt. Az államfő a szavazás után úgy fogalmazott: a mai nap fontos lépés a jogállamiság helyreállítása felé.
Eskütétel után bocsánatkérés az ügyészi szervezet nevében
Fejes Péter az Országházban tartott sajtótájékoztatóján rövid nyilatkozatot tett, miután az Országgyűlés megválasztotta és letette az esküjét. Mint mondta, nem fog programot hirdetni, ugyanakkor az elmúlt időszak egyes, a társadalom igazságérzetét joggal és alappal sértő ügyészségi döntései, illetve azok elmulasztása miatt az ügyészi szervezet nevében megköveti a társadalmat. Megköszönte a köztársasági elnök és a parlament bizalmát, szavait pedig így zárta: a Rubiconon át kell kelni.
Négy évtized a szakmai ranglétrán
A frissen megválasztott legfőbb ügyész csaknem negyven éve dolgozik a pályán. Fejes Péter ügyész, jogász, szakterülete a büntetőjog és a sportjog; ügyészségi munkája mellett az ELTE szombathelyi Savaria Egyetemi Központjában és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat, valamint az MTA köztestületének tagja. 1986-ban a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett állam- és jogtudományi doktori címet, 1988-ban jogi szakvizsgát tett. Még ebben az évben fogalmazóként kezdte pályáját a Szombathelyi Városi Ügyészségen, ahol 1988-ban ügyésszé nevezték ki.
A Vas Megyei Főügyészségtől a vörösiszap-perig
A szombathelyi évek után a Vas Megyei Főügyészségre került, ahol csoportvezető lett, 2000-től pedig a megyei szervezet szóvivőjeként is dolgozott. PhD-fokozatát 2011-ben szerezte meg. 2012 márciusában Polt Péter legfőbb ügyész azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmentette a Veszprém Megyei Főügyészség vezetéséből; ezután a Győri Fellebbviteli Főügyészségen folytatta pályáját beosztott ügyészként. Képviselte a vádat az országos üggyé váló ajkai vörösiszap-katasztrófa miatt indított büntetőperben, a későbbi megismételt eljárásban is, és a vádlottakat felmentő elsőfokú ítélet ellen eljárási szabálysértésre hivatkozva fellebbezett; a másodfokú bíróság 2017-ben hatályon kívül helyezte az ítéletet. Pályájának legutóbbi szakaszában a Vas Vármegyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyetteseként tevékenykedett, és 2025 végén vonult nyugdíjba csaknem negyven év után. Ettől kezdve viselte a címzetes legfőbb ügyészségi ügyészi címet.
Centralizált szervezet élén
A magyar ügyészségi szervezetrendszer szigorúan centralizált, alá-fölérendeltségi elv szerint működő intézményrendszer, amelynek élén a Legfőbb Ügyészség áll. A különböző intézményi szintek az alattuk lévő szintek fölött irányítási és utasítási jogkörrel bírnak. A csúcson helyet foglaló Legfőbb Ügyészség alá tartozik az öt Fellebbviteli Főügyészség, valamint a budapesti és a megyei Főügyészségek; utóbbiak alá tagozódnak be a járási vagy járási szintű ügyészségek, amelyekből 115 működik. Minden ügyészségi szervet egyetlen vezető irányít, aki egyszemélyi felelősséggel tartozik a felette álló szintnek.
