Magyarország könnyen leválhat az orosz gázról és olajról, az atomenergia viszont nehezebb dió
A magyar energiafüggőségről szóló vitákban rendszerint a földgáz kerül elő. 2025-ben a magyar gázimport mintegy 90 százaléka érkezett Oroszországból, ami jelentős növekedés a 2021-es 60 százalékhoz képest. A háború kitörése után tehát nem csökkent, hanem tovább nőtt az orosz kitettség.
Az orosz függőség a magyar áramtermelésben is tetten érhető. Paks négy reaktora szovjet tervek alapján készült, az üzemanyag pedig évtizedek óta Oroszországból érkezik. Egy friss elemzés szerint az orosz földgáz és a nukleáris fűtőanyag együtt a magyar villamosenergia-termelés 50–60 százalékát érintheti.
A gázból előállított áram az összes termelés nagyjából ötödét adja, az orosz gáz részesedése pedig a teljes magyar áramtermelésből körülbelül 14 százalék. A függőség nagyobbik része az atomenergiához kapcsolódik: Paks adja a hazai áramtermelés 40–50 százalékát, a négy szovjet tervezésű VVER-440-es reaktor pedig eddig orosz fűtőanyaggal működött.
Paksnál már keresik az orosz alternatívát
A paksi erőmű ellátásában már bejelentkeztek a nyugati beszállítók. Magyarország 2024-ben megállapodott a francia Framatome-mal, amely 2027-től szállíthat fűtőanyagot, az amerikai Westinghouse-szal pedig 2025-ben kötöttek szerződést; az első amerikai szállítmányok 2028-ban érkezhetnek. A reaktorokhoz illeszkedő üzemanyagot gyártani kell, a műszaki vizsgálatokat el kell végezni, és a használatot engedélyeztetni is kell. A háború kitörése után felhalmozott, három évre elegendő fűtőanyagkészlet némi mozgásteret adhat az átmenethez. A francia és amerikai szállítások fokozatos bevezetésével 2035-re akár a közvetlen orosz fűtőanyag-beszerzés is megszüntethető lehet Paks I. esetében.
A régi blokkok azonban még jó ideig a magyar áramellátás meghatározó szereplői maradhatnak. Üzemidejüket korábban húsz évvel meghosszabbították, így az egyes reaktorok 2032-ben, illetve 2037-ben érnék el a jelenlegi működési határidőt. Egy újabb, szintén húszéves hosszabbítás előkészítése is folyik, amely akár az 2050-es évekre tolhatná ki a működésüket.
A gázvezetékek megvannak, a beszerzés a kérdés
A földgáz esetében jóval több alternatíva áll rendelkezésre, mint az atomenergiánál. Holoda Attila energetikai szakértő szerint a szerb és az ukrán irány nélkül is évi 13,5 milliárd köbméternyi importkapacitás áll rendelkezésre. Magyarország éves gázfogyasztása nagyjából 8,5 milliárd köbméter, a hazai kitermelés pedig 1,8 milliárd köbméter körül alakul, vagyis a meglévő infrastruktúra elvileg lehetővé teszi az orosz import kiváltását.
Három lehetséges irány is rendelkezésre áll: a horvátországi Krk LNG-terminál, az osztrák összeköttetés és a romániai Neptun Deep gázmező. Utóbbi a tervek szerint 2027-ben kezdheti meg a termelést, és évi mintegy 8 milliárd köbméter földgázt hozhat a felszínre. Holoda Attila a kőolaj esetében is vitatta, hogy a Mol finomítói kizárólag orosz Ural típusú nyersolajjal tudnának működni; az Adria-vezeték kapacitása szerinte elegendő lehet mindkét finomító ellátására.
Paks II. visszahozhatja az orosz függőséget
A régi paksi blokkoknál előkészített nyugati átállás könnyen elveszítheti a jelentőségét, ha közben megépül Paks II. A két új, VVER-1200-as reaktor fővállalkozója a Roszatom, a beruházás finanszírozásának 80 százalékát orosz állami hitel fedezi, a felek pedig tízéves fűtőanyag-beszerzési szerződést is kötöttek. Az új blokkok jelenlegi ütemezés szerint 2032 körül állhatnak termelésbe, vagyis éppen akkor, amikor Paks I.-nél már javában zajlana az orosz üzemanyag kiváltása.
A Roszatom lecserélése már a kormány által vizsgált lehetőségek között szerepel. A Reuters októberi értesülése szerint alternatív kivitelezőket keresnek, és a beszállítóváltás jogi, műszaki, pénzügyi és időbeli következményeit is mérlegelik. A Roszatom közben azt közölte, hogy nem kapott hivatalos értesítést a szerződés megszüntetéséről, a munkálatok pedig az egyeztetett ütemterv szerint folytatódnak. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szeptemberben azt mondta, hogy év végéig lezárják Paks II. felülvizsgálatát, amely a beruházás teljes üzleti modelljére és a magyar energiamixben betöltött szerepére is kiterjed.
Nem elég lecserélni a Roszatomot
A tanulmány szerint Magyarországnak nem lenne szerencsés az orosz függőséget egy újabb, kizárólagos nyugati beszállítói kapcsolattal felváltania. A cél több beszerzési forrás, többféle technológia és nagyobb hazai termelési kapacitás kialakítása lenne. A napenergia mellé ezért tárolókapacitásokat, szélerőműveket és geotermikus fejlesztéseket is fel kell építeni. A napenergia 2024-re a második legnagyobb hazai termelési forrássá vált, 27 százalékos részesedéssel, de akkumulátoros tárolás nélkül nehéz kezelni a termelés napi ingadozását.
