Az elemzők szerint csalódást hoztak a friss GDP-adatok, de a záró negyedév javíthat
A magyar gazdaság a harmadik negyedévben elmaradt az elemzői várakozásoktól. A KSH péntek reggeli adatai szerint a reál GDP-növekedés éves összevetésben 1,5 százalék volt, az első kilenc hónapban pedig 1,7 százalékos bővülést mértek. Az adat után a forint 365 és 366 között oldalazott az euróval szemben, a BUX a kereskedés első fél óráját 0,7 százalékos csökkenéssel zárta.
A részletes adatok csak december elején érkeznek. A közlemény szerint a növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá, a szolgáltatások továbbra is támogatták, a mezőgazdaság viszont jelentősen fékezte azt.
Minden elemző jobb adatot várt
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint az adat kisebb negatív meglepetést hozott: az Erste 1,7, a piaci konszenzus 1,8 százalékot várt. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság mindössze 0,1 százalékkal nőtt, ami stagnálás közeli állapot. A lendületvesztés oka vélhetően a nyári aszály miatti nagyobb mezőgazdasági visszaesés, amit az ipar stabil növekedése ellensúlyozott. Az Erste szerint a negyedik negyedévben gyorsulhat a növekedés, ha az ipar lendülete megmarad, az év végi EU-s pénzek pedig a beruházásokon keresztül segíthetik a gazdaságot, de a globális kockázatok és a magas energiaárak miatt óvatosság indokolt. Az idei 1,7 százalékos előrejelzésüket nem korrigálják felfelé.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a tényadatok csalódást okoztak: ők negyedéves szinten 0,3, éves összevetésben 1,8 százalékos többlettel számoltak. A második negyedévhez képest jelentős a tempóvesztés, akkor éves szinten 1,7, negyedéves szinten 0,6 százalékos volt a növekedés. A szakértő a negyedik negyedévben negyedéves szinten 0,3, éves alapon 1,7 százalékos növekedést vár, így idén összességében 1,7 százalékos plusz jöhet. A 2027-re korábban prognosztizált 2,4 százalék helyett a gyenge adat miatt 2,2 százalékos éves bővülés látszik reálisnak.
Két egymást követő gyenge negyedév
Az ING Bank értékelése szerint a friss adat komoly csalódás a piaci konszenzushoz mérten. Virovácz Péter, a bank vezető elemzője szerint az első negyedév pozitív meglepetése után immár két egymást követő negyedévben a vártnál gyengébb a teljesítmény, öröm az ürömben, hogy immár ötödik negyedéve folyamatosan bővül a gazdaság. A tavalyi azonos időszakhoz képest a GDP volumene 1,5 százalékkal nőtt, ami lassabb ugyan az előző negyedévinél, de önmagában nem gyenge teljesítmény. A növekedéshez ezúttal leginkább az ipar járult hozzá, a szolgáltatások is támogatták a gazdaságot, ami fordulat a korábbi évekhez képest, amikor jellemzően a szolgáltatószektor volt a húzóerő.
A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a mezőgazdaság jelentősen fékezte a növekedést. Az ágazat kis súlya miatt az ING szerint vélhetően igen jelentős mértékben esett vissza a teljesítménye, amiben az aszály és a hőhullámok is szerepet játszhattak. Az építőipar vélhetően szintén nem segítette érdemben a növekedést.
Nehezen mozdulnak a mélypontról a beruházások
A háttérfolyamatokra a december 1-jén érkező második becslés világít rá. Felhasználási oldalon az ING szerint a fogyasztás maradt a húzóerő, a beruházások esetében könnyen lehet, hogy nem történt érdemi elmozdulás a mélypontról, sőt negyedéves alapon ismét zsugorodás jöhet, főként az államilag finanszírozott projektek visszafogott aktivitása miatt. A vállalatok körében fennmaradhatott a kivárás a geopolitikai, energiapiaci és hazai gazdaságpolitikai bizonytalanság közepette. Az adatok alapján a negatív meglepetés forrását nem kívül, hanem elsősorban a hazai gazdaságon belül kell keresni.
A 2026-os év első három negyedévének teljesítménye alapján az ING fenntartja 1,9 százalékos idei GDP-előrejelzését, ehhez azonban az utolsó negyedévben markáns gyorsulásra lenne szükség, amit a beruházási aktivitás élénkülésétől, a fogyasztás bővülésétől és a nettó export javuló hozzájárulásától várnak. A kilátásokat jelentős lefelé mutató kockázatok övezik: a közel-keleti helyzet kiszámíthatatlan, az amerikai félidős választások kimenetele az USA kül- és kereskedelempolitikájára hathat, a franciaországi helyzet sem megnyugtató. A tartós bizonytalanság a beruházásokat és az exportteljesítményt egyaránt visszafoghatja, így ezek a kockázatok a 2027-es kilátásokat is befolyásolhatják.
A magas reálkamat is fékezi a gazdaságot
A vártnál alacsonyabb adatok alapján még látványosabb, hogy a hazai reálkamat lényegesen magasabb a gazdasági növekedésnél: a jegybank 2026-ra szóló 1,8 százalékos inflációs prognózisa alapján a reálkamat 3,7 százalék. Ennek előnye a stabil forint, a csökkenő inflációs nyomás és a megtakarítások védett reálértéke, hátránya a magas államadósság-finanszírozási költség, hogy a tőke inkább állampapírokban és bankbetétekben van beruházások helyett, valamint hogy drága a hitel.
