Több mint 40 milliárd forint tűnt el a magyar sport tao-támogatásaiból
Az elmúlt bő egy évtizedben több mint 1400 milliárd forintnyi társaságiadó-kedvezményen alapuló támogatás áramlott a magyar sportba. A 11 támogatási időszakot összesítő adatbázisban 3119 szervezet szerepel, a kiadott igazolások összértéke eléri az 1407,9 milliárd forintot.
A legnagyobb részesedéssel a Magyar Labdarúgó Szövetség rendelkezik, amelyhez 120,9 milliárd forintnyi igazolás kapcsolódik, a teljes összeg 8,6 százaléka. A második a Magyar Kézilabda Szövetség 56,5 milliárd forinttal, a harmadik a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 49,5 milliárd forinttal. A negyedik legnagyobb kedvezményezett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 45,4 milliárd forinttal, ami önmagában több, mint a teljes sportágért felelős Magyar Jégkorong Szövetség 25 milliárdja vagy a Magyar Vízilabda Szövetség 20,2 milliárdja.
Megszűnt szervezeteknél landolt a pénz egy része
Az adatok összesítése szerint több mint 41,6 milliárd forint olyan sportszervezetekhez került, amelyek azóta megszűntek, felszámolás alá kerültek, vagy amelyek jelenlegi működéséről nincs egyértelmű információ. A legtöbb pénzt a Viadukt Sportegyesület Biatorbágy kapta 1,81 milliárd forinttal, őt követi az Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület 1,49 milliárddal és a Hatvani Kézilabda És Szabadiő Sportegyesület 1,25 milliárddal.
Összehasonlításként: 2021-ben a Velencei-tó vízpótlására kidolgozott terv megvalósítását mintegy 40 milliárd forintra becsülték, ám a kormány akkor nem kívánta biztosítani ezt az összeget, így a beruházás elmaradt. A gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs támogatta a javaslatot, a külügyi és külgazdasági miniszter a kormány elé is terjesztette, a döntés indoklása szerint azonban a szükséges pénzeszköz olyan nagymértékű, hogy azt az ország akkori helyzetében a kormány nem szándékozott biztosítani.
Régi problémák az ellenőrzés körül
A tao-rendszer ellenőrzésével kapcsolatos gondok nem újak. Már 2019-ben arról számolt be a sajtó, hogy több mint ezer sportfejlesztési program esetében állapítottak meg szabálytalanságokat. 2020-ban pedig arról lehetett olvasni, hogy a támogatások mindössze 15 százalékánál vizsgálták a felhasználás szabályosságát, miközben addigra több mint 50 milliárd forint áramlott a futballba a taózásnak köszönhetően.
Szeptemberben került napvilágra, hogy a sportállamtitkárság 55,18 milliárd forintnyi, a Magyar Labdarúgó Szövetséghez kapcsolódó tao-forrás elszámolásának szabályszerűségét vitatta. A sportállamtitkárság 2024 júniusának végére készítette el az elszámolásokat lezáró megállapításait, ám a vita ellenére nem kezdeményezte az összeg visszafizettetését.
Az Állami Számvevőszék is kockázatokra figyelmeztetett
Az Állami Számvevőszék a 2022 és 2025 közötti időszakot vizsgáló elemzésében azt állapította meg, hogy a támogatási konstrukció lehetőséget teremthet a források nem megfelelő felhasználására, a beszerzések túlárazására, valamint olyan számlák elszámolására, amelyek mögött nem áll tényleges teljesítés. A szervezet ezért a támogatási rendszer működésének és az ellenőrzési szabályoknak a felülvizsgálatát is indokoltnak tartja.
Korábbi esetek is mutatják a visszásságokat. A szigetvári Zrínyi Miklós Sport Egyesület 2011 és 2016 között 62 millió forint támogatást gyűjtött össze, ám az öltöző felújítása csak papíron történt meg, a beszerzett digitális eredményjelzőnek pedig nyoma sem volt. A Nyírbátor 2011 és 2018 között 360 millió forinthoz jutott, ebből 200 milliót pályaépítésre szántak, ám az összeggel a klub nem tudott elszámolni. Olyan edzőtáborról is született beszámoló, amelyet a dokumentumok szerint megtartottak, a valóságban azonban nem rendeztek meg, és kettős elszámolásra is volt példa, amikor ugyanazt a számlát több támogatás elszámolásához használták fel.
