A Pilisi Parkerdőben évente mintegy 260 ezer köbméterrel gyarapodik a faállomány
Hatalmas fák dőlnek ki a Pilisi Parkerdőben, miközben néhány méterrel arrébb már a következő erdőgeneráció növekedésének feltételeit teremtik meg. A tűzifa iránti érdeklődés növekszik, a klímaváltozás pedig egyre nagyobb kihívás elé állítja a magyar erdőket. A Parkerdő területén évente mintegy 260 ezer köbméterrel gyarapodik a faállomány, amelynek közel 60 százalékát termelik ki.
Elegyes, többkorú és többszintes erdők a biodiverzitás növeléséért
A Parkerdő alapvető szakmai küldetésének tartja erdei biodiverzitásának növelését, elegyes, többkorú, többszintes, őshonos és a termőhelynek is megfelelő fafajokból álló erdők létrehozását, valamint a folyamatos erdőborítás megőrzését és területarányának növelését. Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője szerint a cél, hogy ahol most erdő áll, ott húsz év múlva is megfelelő vagy magasabb ökológiai és természetességi értékkel rendelkező erdő álljon.
Növekvő érdeklődés a tűzifa iránt
A tűzifa áfamentessége miatt szeptember 15-e óta növekedett a megkeresések és az érdeklődők száma. A megrendeléseket rögzítik, a készletek feltöltése és a kiszolgálás folyamatos. A kitermelt faanyag közel fele lakossági tűzifaként kerül értékesítésre, a tűzifakiszolgálásnál elsőbbséget élvez a szociális tűzifa, majd a lakossági igények kiszolgálása. A tűzifának legalább egy évet érdemes száradnia a megfelelő fűtőérték biztosításához.
Tízéves tervek alapján, szakemberek irányításával zajlik a munka
A kezelt 58 ezer hektáros erdőterület felén már folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel gazdálkodnak, így összefüggő vágásterület nem keletkezik, ezért a fakitermelés mennyiségét hektárban megadni nem releváns. A beavatkozások egyed szinten, illetve kisebb foltokban zajlanak. Az erdészet a hatóságok által előírt tízéves tervek alapján gazdálkodik, amelyeket az erdészeti hatóság, a természetvédelmi hatóság, az erdészeti társaság, a természetvédelmi vagyonkezelő és az érintett önkormányzat közös tervtárgyalás keretében alakít ki. Ezek rögzítik, hogy egy adott erdőrészletben milyen beavatkozások végezhetők el és milyen volumenben. A tervektől csak a hatóságok engedélyével lehet eltérni, kivételt jelenthet egy váratlan természeti esemény, például a 2014-es jégkár.
A klímaváltozás és az aszály terhe
A klímaváltozás egyértelműen negatív hatással van az erdők állapotára. A cél minél elegyesebb és több korosztályt magába foglaló erdők kialakítása a meglévő állományokból, de ehhez még több évtized szükséges a teljes működési területen. A fenyőfélék és a bükk a leginkább veszélyeztetettek, a közelmúltban megjelent károsítók a kőrisekre és egyes tölgyfajokra is negatív hatást gyakorolnak. A 2026-os aszály okozta károk felmérése jövő tavasszal ad reális képet, mert a fák a levelek lehullajtásával védekeznek az aszály ellen, és jövőre újra kihajthatnak.
Természetes úton történik a megújulás többsége
A működési terület közel 50 százalékán már folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel kezelik az erdőket, és ezt az arányt a jövőben tovább kívánják növelni. A megújulás túlnyomó része, mintegy 62 százaléka teljesen természetes úton, az idős anyafákról lehulló és helyben kikelt magvakból történik, az örökerdőként kezelt erdőkben ez az arány megközelíti a 100 százalékot. Magvetésre és csemeteültetésre elsősorban a klímaváltozásnak ellenállóbb fafajok bevitelekor, az elöregedett idegenhonos állományok őshonos lombos erdővé alakításakor vagy új erdő telepítésekor van szükség.
Vízvisszatartás és erdei kistavak
A Pilis–Visegrádi-hegység területén több száz erdei kistó található, ezek folyamatos karbantartását és szükség esetén a víz pótlását is el kell végezni. Új elem, hogy hegy- és dombvidékeken az időszakos vízfolyásokban úgynevezett minigátakat létesítenek, és a megfelelő mennyiségű holtfa visszahagyása is fontos a vízvisszatartás szempontjából.
A fővárosi erdők klímája 2050-ig alapvetően átalakul
A Pilisi Parkerdő a Városierdő-fejlesztési Program keretében a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével közösen klímaszcenárió-elemzést készített a fővárosi erdőkre. A klímamodellek alapján Budapest és környékének klímája már 2050-ig is az erdőket alapvetően érintő változáson megy keresztül. A pesti oldali erdők nagy részén, amelyek gyökérzete a talajvízszintet nem éri el, a zárt erdők kialakulásának feltételei fokozatosan megszűnnek, az erdőssztyepp klímát sztyepp klíma váltja fel, ami kétségessé teheti ezeknek az erdőknek a megtartását.
