Életmódközpontok jöhetnek Magyarországon, de lobbizni kell értük
Norvég mintára Magyarországon is létrejöhetnének államilag finanszírozott életmódközpontok, amelyek a betegségek megelőzésében és a krónikus betegek kezelésében is segítenének. Tótth Árpád országos kórház-főigazgató a Magyar Életmódorvostani Társaság őszi konferenciáján arra biztatta a résztvevőket, hogy keressék meg parlamenti képviselőjüket, és lobbizzanak a rendszer bevezetéséért. A hálózat a konferencián elhangzott becslés szerint évente mintegy 30 milliárd forintból működhetne, ha 20–25 ezer lakosonként egy központ jönne létre.
Tótth Árpád 13 év után tért vissza Norvégiából, ahol saját tapasztalatot szerzett az életmódközpontok működéséről. Amikor 114 kilogrammos testsúllyal és magas vércukorszinttel küzdött, háziorvosa egy önkormányzati életmódközpontba utalta, ahol dietetikus, életmód-szakértő és szükség esetén pszichológus is segítette a hozzájuk fordulókat. A szakemberek a résztvevők élethelyzetét, családi körülményeit és munkaterhelését is figyelembe vették, a szolgáltatásért pedig önrészt kellett fizetni.
A konferencián a szakemberek arról is beszéltek, hogy a modern orvoslás egyre inkább nem csupán a várható élettartam növelésére törekszik, hanem arra is, hogy az emberek minél több évet töltsenek jó egészségben. Cs. Szabó Zsuzsanna háziorvos, sportorvos és életmódorvos felhívta a figyelmet, hogy tudatos életmóddal a szervezet működése és fizikai teljesítőképessége jelentősen javítható. Hangsúlyozta, hogy az izomzat az anyagcserében is kulcsszerepet játszik, és hormonszerű anyagokat, úgynevezett miokineket is termel, amelyek az anyagcsere, az immunrendszer, valamint a kognitív és mentális működés szabályozásában is szerepet játszanak.
Az életkor előrehaladtával különösen fontos az izomerő csökkenésének felismerése. A szakember szerint az izomerő mérése egyre nagyobb hangsúlyt kap a diagnosztikában, mivel annak gyengülése már azelőtt megkezdődhet, hogy látványosan csökkenne az izomtömeg. Egy 500 ezer résztvevő adatait vizsgáló kutatásban a marokerő minden 5 kilogrammos csökkenése a szív- és érrendszeri halálozás 17 százalékos, a stroke kockázatának pedig 9 százalékos emelkedésével járt együtt.
Cs. Szabó Zsuzsanna szerint 45 éves kor felett, valamint az idősebb és a cukorbeteg pácienseknél különösen fontos lenne az izomerő rendszeres felmérése. Ehhez egy egyszerű kézi izomerőmérő és néhány mozgásteszt is elegendő, köztük a marokerő mérése, a négy méteres járásteszt, a székből felállás vizsgálata, az egyensúlytesztek és a Time Up and Go teszt. A heti két-három alkalommal végzett erősítő edzés, a megfelelő fehérjebevitel, az egyensúly fejlesztése és indokolt esetben a D-vitamin pótlása egyaránt hozzájárulhat az izomerő megőrzéséhez.
Princz János háziorvos, életmódorvos a konferencián arról beszélt, hogy a jó fizikai állóképesség a hosszabb, egészségesebb élet esélyével is összefügg. A Mayo Clinic 122 ezer ember adatait vizsgáló kutatása szerint az alacsony fizikai fittségi szint a szív- és érrendszeri halálozás egyik kiemelkedő kockázati tényezője, és erősebb előrejelzője lehet a halálozásnak, mint a dohányzás vagy a cukorbetegség. Egy 750 ezer amerikai veterán bevonásával készült vizsgálatban négyszeres különbséget találtak a legkevésbé és a leginkább fitt csoport halálozása között.
Ioan Hanes, az Európai Életmódorvostani Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a sablonos tanácsok önmagukban nem elegendők, a betegeknek konkrét, személyre szabott útmutatásra van szükségük. Egy életmódorvosi konzultáció első alkalommal 40–45 percet, a későbbi találkozók pedig 15–20 percet vehetnek igénybe. Az életmódorvoslás terjedését mutatja, hogy Litvániában, Görögországban és Romániában már egyetemi mesterképzések indultak, Magyarországon és Lengyelországban pedig továbbképzéseken sajátíthatják el az orvosok ezt a szemléletet.
Az elhízás kapcsán Cs. Szabó Zsuzsanna kiemelte, hogy a hagyományos fogyókúrák helyett az egészségnyereségre kellene helyezni a hangsúlyt. A konferencián ismertetett adatok szerint már az öt százalékos testsúlycsökkenés is javíthatja a vércukorszintet és csökkentheti a vérnyomást, a tíz százalékot meghaladó fogyás a zsírmáj és más anyagcsere-problémák javulásával is járhat, a 15 százalék feletti testsúlycsökkenés pedig az alvási apnoé súlyosságát is mérsékelheti. A testsúlycsökkentést segítő gyógyszerek önmagukban nem helyettesítik az életmódterápiát: megfelelő mozgás és táplálkozás nélkül a fogyás során az izomtömeg is csökkenhet.
