Surányi György neve is felbukkant az ügynökakták között, így reagált rá a volt jegybankelnök
November 4-én élesítették a nyilvános, kereshető és digitalizált adatbázist az úgynevezett ügynökaktákról, több mint 36 évvel a rendszerváltás után. Az iratanyagban felbukkant számos korábbi kormánytag és más közéleti személyiség neve, adatlapja vagy kartonja, mások mellett Surányi Györgyé, az MNB egykori elnökéé is. Az ő esetleges érintettsége mindeddig nem merült fel a közbeszédben, a neve pedig most csupán mágnesszalagon szerepelt, és „Otto” fedőnéven tartották nyilván.
A volt jegybankelnök elmondta, megdöbbenéssel értesült róla, hogy a neve felkerült a hálózati személyek listájára. Szavai szerint egyetlen percig sem volt részese a hálózatnak. „Nem véletlen, hogy nincs 6-os karton, és egyetlen operatív jelentés vagy munkadosszié sem kerülhetett elő, amely egyébként az általam most először hallott »Otto« fedőnéven keletkezett volna” – emelte ki.
„Semmilyen információt nem szolgáltattam ki a politikai rendőrségnek. Semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre, ami az állításommal ellentétes lenne. Semmilyen saját kézzel írt vagy aláírt dokumentum nem létezhet, mert nincs. Az én esetemben egyetlen felhasznált vagy iktatott információ, jelentés vagy feljegyzés sem található a 04-es kód alatt” – húzta alá a korábbi jegybankelnök, aki szerint a neve legfeljebb egy sikertelen beszervezési kísérlet miatt kerülhetett a listába.
Az időpontot és a helyszínt is valószínűsíti: 1986 nyara, amikor is felvették a Világbank munkatársának Washingtonba. „Ekkor kísérelték meg a beszervezésemet, amit azonnal megtagadtam. Annak ellenére, hogy kilátásba helyezték, hogy megakadályozhatják az amerikai állás betöltését” – fogalmazott Surányi, jelezve, a beszervezési nyilatkozat aláírásának elutasítása után rögtön tájékoztatta akkori főnökét, Hagelmayer Istvánt, hogy a segítségét kérje.
Visszaemlékezése szerint Hagelmayer is felháborodott az eseten, és azonnal felhívta a BM egyik magas rangú munkatársát, akit „emelt hangon kérte” arra, hogy fejezzék be a beszervezési kísérleteket és a nyomásgyakorlást. „Ezt követően leszálltak rólam” – szögezte le, majd hangsúlyozta, ezt a beszervezési kísérletet soha nem tagadta, egyúttal azzal a kéréssel fordult az ÁBTL-hez, hogy a neve mellett tüntessék fel az általa leírt, „a beszervezést egyértelműen cáfoló tényeket”.
Szerda délelőtt váltak hozzáférhetővé digitalizált formában az ügynökakták néven ismert dokumentumok a nyitottaktak.hu-n. Függetlenül attól, összességében milyen visszhangot generál az aktanyilvánosság, most már online bárkinek rendelkezésére áll, már amennyi fennmaradt még az eredeti irattömegből.
