Szárazabb jövő és beépítési nyomás: mi lesz a Balatonnal?
Vízpótlás nélkül a Balaton a század vége felé akár három nagyobb, egymástól elkülönülő nyílt vízfelületre húzódhat vissza – hangzott el egy tihanyi természetvédelmi konferencián. A szakemberek szerint a hidrológiai és ökológiai folyamatok szorosan összefüggenek a társadalmi-gazdasági változásokkal és az éghajlatváltozással, egy kedvezőtlen klímaforgatókönyv pedig a század utolsó harmadában drámai mértékben ronthatja a tó vízmérlegét.
A vízszintingadozás még vízpótlás mellett sem tüntethető el, ezért nem egyetlen állandó vízszinthez kell ragaszkodni, hanem a változásokhoz való alkalmazkodás képességét kell növelni. Az átalakuló Balaton képe a turizmust, a helyi gazdaságot és a lakókörnyezetet is gyökeresen felforgatja.
A vízgyűjtő egyenlege hiányba fordult
A Balaton vízgyűjtő területének éves vízegyenlege a hosszú távú trendek alapján többletből hiányba fordult, és már egy átlagos csapadékú tél sem képes pótolni a nyári vízhiányt. Bár egy sekély tónál a vízszint ingadozása természetes jelenség, a jelenlegi alacsony vízállás már a melegebb éghajlat és a fokozott párolgási igény mellett jelentkezik, így a vízháztartás enyhén növekvő éves csapadékmennyiség mellett is szárazabbá válhat.
A 2000-től vizsgált 26 évből 16-ban negatív volt a vízgyűjtő éves egyenlege, ami azt igazolja, hogy a jelenlegi helyzet nem egyetlen száraz nyár, hanem egymást követő évek során felhalmozódott vízhiány eredménye. A legfontosabb változás az évszakok közötti egyensúly felborulása: az elmúlt bő ötven évben a téli víztöbblet csak mérsékelten növekedett, miközben a nyári vízhiány több mint a kétszeresére emelkedett.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet modellezése szerint 2040-től a többéves aszályok idején már külső, mesterséges vízpótlásra lesz szükség. Ezért a bőséges csapadékú téli időszakokban a lehető legtöbb vizet kellene megőrizni a Balatonban és annak vízgyűjtőjén. A tó belátható időn belüli kiszáradásától ugyanakkor nem kell tartani.
Nádasírtás Balatonberényben
A tó természetes partszakaszai évtizedek óta folyamatosan fogynak, miközben a beruházások veszélyeztetik a megmaradt élőhelyeket – hívja fel a figyelmet a több mint 80 szervezet által támogatott SOS Balaton kampány. A legutóbbi eset Balatonberényben történt, ahol mintegy ezer négyzetméteren semmisítettek meg egy országos védettséget élvező, Natura 2000-es területen található nádast egy lakópark előtt.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága szerint a munkálatok során a terület teljes életközössége elpusztult, védett állatok élőhelye semmisült meg. A helyszíni ellenőrzés során a gépkezelő nem tudott engedélyt felmutatni, az engedély nélküli munkavégzés miatt rendőrségi nyomozás indult. A kampány szerint a nádasok kiirtása nem csupán tájseb, hanem a tó természetes immunrendszerének felszámolása: eltűnnek az őshonos hal- és madárvilág utolsó szaporodóhelyei, a szűretlenül nyílt vízbe jutó tápanyagok pedig vízminőség-romlást és súlyos algavirágzást idézhetnek elő.
A kutatóintézet adatai szerint a Balaton teljes partvonalának már több mint 55 százalékát mesterségesen átalakították, a déli parton ez az arány eléri a 75 százalékot. A tó ökológiai teherbíró képességének határán járunk, ezért nemcsak a további pusztítást kell megakadályozni, hanem a természetes és természetközeli partszakaszok arányát is növelni kellene ökológiai rehabilitációval és a parti zöldfolyosók helyreállításával. A kampány a fonyódi Cordia-beruházás azonnali leállítását is sürgeti, mivel a Pogányvölgyi-víz torkolata a tó vízminősége és élővilága szempontjából kiemelkedően értékes terület.
Változási tilalom és szigorítás
Balatonalmádiban a nyári kritikus vízhiány idején vízvisszatartásba kezdett az önkormányzat, Balatonfüreden a lakóparkok elleni tüntetésen a beépítések mellett a vízhálózat terhelése és a zöldterületek fogyása is téma volt. Október 4-től változási tilalom lépett érvénybe Badacsonytomaj teljes területére a növekvő beépítési nyomás és a település hosszú távú érdekeinek védelme miatt.
Az SOS Balaton átfogó vizsgálatot vár a kormánytól a természetes partok megóvása érdekében, és a vizsgálat lezárásáig fel kellene függeszteni a veszélyeztetett partszakaszokat érintő beruházásokat. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium közlése szerint tovább szigorítanák a tavaly ősszel életbe lépett, a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendeletet, és a településrendezési tervek összehangolására kiírt határidőt 2029. június 30-ig hosszabbítanák meg. A rendeletmódosítás a társadalmi egyeztetés időtartamától függően legkorábban 2027 év végére várható.
