Jelentős béremelés jön az egészségügyi szakdolgozóknak
Az Egészségügyi Minisztérium közzétette a 2027-es szakdolgozói bérrendezés részleteit, amely az eddigi legszélesebb körű béremelés lesz az egészségügy nem orvosi munkaköreiben. A cél egyszerre a dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a szakmai pályán maradás ösztönzése és az utánpótlás erősítése.
„Az egészségügyi szakdolgozók régóta vártak munkájuk nagyobb anyagi megbecsülésére. Ez a bérrendezés nemcsak a fizetések emeléséről szól: kiszámíthatóbbá teszi az előmenetelt, és jobban elismeri a végzettséget, valamint a tapasztalatot. A fiataloknak vonzóbb pályakezdést, a tapasztalt kollégáknak pedig több megbecsülést és okot szeretnénk adni arra, hogy az egészségügyben maradjanak” – mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.
Átlagosan 15 százalékos emelés
A szakdolgozói alapbérek átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Azoknál, akik a korábbi bérsáv alsó részén kerestek, a növekedés 30–35 százalékos, egyes esetekben ennél nagyobb is lehet. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozók alapbére legalább 7,5 százalékkal emelkedik. A bértábla szerinti összegnél magasabb, már megállapított egyéni alapbér is megmarad.
A különböző mértékű emelésre három példát is bemutattak. Egy 40 éve dolgozó segédápoló alapbére havi bruttó 322 800 forintról 540 200 forintra emelkedhet, ami 67,3 százalékos növekedés. Egy 10 éves gyakorlatú, belgyógyászati osztályon dolgozó ápoló alapbére 500 000 forintról 626 600 forintra emelkedhet, ami 25,3 százalékos növekedés. Egy 32 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornász alapbére 900 000 forintról 1 061 500 forintra emelkedhet, ami 17,9 százalékos növekedés. A konkrét emelés mértéke a korábbi alapbértől, a munkakörhöz szükséges végzettségtől és az elismert gyakorlati időtől függ.
Kiket érint a béremelés?
A bérrendezés kiterjed többek között az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozókra: a segédápolóktól az asszisztenseken és gyógytornászokon át az MSc-végzettségű ápolókig. Béremelésben részesülnek azok a további munkatársak is, akik az intézmények mindennapi működését biztosítják, köztük műszaki szakemberek, gondnokok, szerelők, adminisztrátorok, orvosírnokok és informatikusok.
A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók is a többi szakdolgozóval azonos cellás bértáblába kerülnek. A bérrendezés a közfeladatot ellátó, vállalkozási vagy alapítványi formában működő szolgáltatók munkatársaira is kiterjed, így többek között a betegszállításban, a dialízisellátásban, a pszichiátriai és más szakellátásban, az otthoni szakápolásban és a hospice-ellátásban dolgozókra.
Átláthatóbb és kiszámíthatóbb bértábla
A 2024-ben bevezetett sávos bérrendszerben az alapbér egy alsó és egy felső határ között, jelentős részben a munkáltató döntése alapján alakult. Emiatt azonos végzettséggel, hasonló munkakörben és azonos szakmai gyakorlattal dolgozók alapbére között is nagy eltérések alakulhattak ki. Az új cellás bértábla a munkakörhöz szükséges végzettséghez és az elismert gyakorlati időhöz rendel alapbért. Így a dolgozók könnyebben követhetik, melyik besorolásba tartoznak, és milyen szakmai előmenetellel számolhatnak. A bértábla kialakításáról a szakdolgozói érdekképviseletekkel, a szakszervezetekkel, a kamarákkal és más szakmai szervezetekkel is egyeztettek.
A bértábla hat besorolási csoportot és tizenöt, gyakorlati időhöz kötött fokozatot tartalmaz. Az oszlopok a végzettséghez és a munkakörhöz kapcsolódó besorolási csoportokat, a sorok az elismert gyakorlati időt mutatják. A 0–3 éves belépő sávot hároméves időszakok követik; 43 év vagy annál több elismert gyakorlati idő a legfelső fokozatot jelenti.
