Országos veszélytérkép készült a vegetációs tüzekről
Egykori tűzoltó ezredes készítette el a természeti és a beépített környezet találkozási területének országos térképét, hogy a megelőzés oda összpontosuljon, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szakember szerint a klímaváltozás okozta hosszabb száraz időszakok és a kiszáradt növényzet miatt egyre nagyobb veszélyt jelentenek a vegetációs tüzek Magyarországon, amelyek évente milliárdos kárt okoznak a gazdaságnak.
Nem feltétlenül több tűz, hanem gyorsabban terjedő tűz
A veszély nem egyszerűen úgy nő, hogy minden évben több a tűz. A hosszabb száraz időszakok miatt egy-egy tűz gyorsabban terjedhet, nagyobb területet érinthet, és olyan településeket is veszélyeztethet, ahol korábban ez kevésbé volt jellemző. A 2012. áprilisi bugaci ősborókásban mintegy 1100 hektáron pusztított a tűz, a füstcsóva Budapest térsége felé sodródott. 1993-ban mintegy kétezer hektár égett Bács-Kiskunban. A franciaországi tűzvészek kiterjedésével nem szabad egy az egyben összehasonlítani a hazai eseteket, de Magyarországon is előfordultak ezer-kétezer hektáros vegetációtüzek.
Nincs kifejezetten erdőtüzekre fenntartott légi oltókapacitás
Vannak bevethető képességek, és nemzetközi segítséget is lehet kérni, de a nagy tüzek megfékezése nem pusztán a repülőgépeken múlik. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül a tagállamok kölcsönösen segíthetik egymást, akár légi oltókapacitással is. Magyarországon a tűzoltóságnak nincs saját, kifejezetten nagy erdőtüzek légi oltására fenntartott eszközparkja; szükség esetén a honvédség képességeire is támaszkodhatnak. Legalább ilyen fontos a korai észlelés, a gyors beavatkozás és az előzetes felkészülés.
Közel a lakott területekhez
Az idei nyáron Öskü és Székesfehérvár környezetében is látszott, milyen közel kerülhet a tűz a lakott területekhez. A 2012-es bugaci tűznél utak, légvezetékek és tanyák is veszélybe kerültek. A 2007-es súlyos tűzesetek után megyei tűzvédelmi tervek készültek, közös gyakorlatokat szerveztek, és szorosabb együttműködés épült ki az érintett szakmai szereplőkkel. 2025-ben egy 400–500 hektáros gabonatűznél olyan mély repedések nyíltak a kiszáradt talajban, amelyekbe az öklünk is belefért.
Rekordközeli leégett terület
Idén július 30-án egyetlen nap alatt 35 erdő- és vegetációtüzet jeleztek országosan. Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer adatsora szerint 2026-ban a 2006 óta vizsgált időszak második legnagyobb leégett területét regisztrálták Magyarországon. Ez nem jelenti azt, hogy minden évben egyenletesen nő az érintett terület; az évek között nagyok a különbségek. Tíz éve Bács-Kiskun megye számított az erdőtűz kockázatnak leginkább kitett megyének, napjainkra az ország más részei is felzárkóztak ehhez.
Négy haláleset, milliárdos károk
A július 29. és augusztus 13. közötti időszakban négy haláleset kapcsolódott olyan tűzesetekhez, amelyek vegetációt is érintettek. Az országos kárérték milliárdos nagyságrendű lehet. Egy 400–500 hektáros, lábon álló gabonát érintő tűznél már önmagában a terméskiesés is százmilliós nagyságrendű, és ehhez társulhatnak más károk, valamint az oltás és a helyreállítás költségei. A kiszáradt növényzet közelében utak, légvezetékek, tanyák és lakóházak is lehetnek.
Harminc méteres környezetet vizsgáltak
A felmérés nyilvánosan hozzáférhető térinformatikai adatok felhasználásával készült. Az erdőterületek és az épületek elhelyezkedését vizsgálták, az épületek körül 30 méteres környezetet elemezték, és ehhez a tűzoltósági elérési idők adatait is hozzákapcsolták. Így nemcsak az látható, hol kerülhet közel a növényzet a házakhoz, hanem az is, mennyi idő alatt érkezhet meg a segítség. A cél, hogy országosan, egységes szempontrendszer alapján mérjék fel a veszélyeket, és ebből konkrét helyi intézkedések következzenek.
Három területen kellene előrelépni
A szakember szerint először pontosan fel kell mérni, hol a legnagyobb a veszély; ehhez országos, helyben is használható kockázati térképekre van szükség, és a kockázatok rendszeres újraértékelésére. Másodszor erősíteni kell a megelőzést: az erdők és a tűzpászták kezelését, az épületek környezetének védelmét, a tűzoltói megközelíthetőséget és az oltóvízellátást. Egy háromméteres védősáv egy nagy, széllel terjedő tűznél önmagában nem feltétlenül elegendő; a megoldást mindig a helyi veszélyhez kell igazítani. Indokolt lehet a tűzfigyelés megerősítése és egyes kiemelten veszélyes területeken az időszakos belépési korlátozás is. Harmadszor összehangolt felkészülésre van szükség az állami szervek, az erdőgazdálkodók, az önkormányzatok, a tűzoltók és a lakosság között, a megtörtént tüzek tanulságait pedig rendszeresen be kell építeni a szabályozásba és a fejlesztési tervekbe.
