Vagyonadó: felkészülés a bizonytalanságban
A vagyonadóról szóló törvény még csak tervezet, de már most erősen foglalkoztatja az érintetteket. Szakértők szerint a felkészülés nem nehéz: vagyonleltár készítését, a családi vagyonkezelési stratégia újragondolását, valamint az adó befizetéséhez szükséges likviditás megtervezését javasolják.
Kiket érinthet a vagyonadó
Egy vagyonkezelő várakozása szerint mintegy 15 ezer hazai magánszemély mellett körülbelül kétezer vagyonkezelő cég vagy alapítvány lehet alanya a vagyonadó intézményének. Egy csütörtöki háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy az új szabályozás várhatóan jelentősen átalakítja a hazai befektetéseket is. Bár a törvény rendelkezései még nem véglegesek, és arról a parlament sem szavazott, az alábbi pontokban már nem számítanak módosításokra.
Ha a bizalmi vagyonkezelő az adóalany, akkor itt keletkezik a vagyonadó-fizetési kötelezettség. A céges részesedés után viszont a magánszemély tulajdonosok adóznak, tehát ha nincs más forrás az adó befizetésére, a vállalatból osztalékágon kell pénzt kivenni. Ellentétben más országok gyakorlatával, a lakott ingatlan is részét képezi a vagyonadó alapnak, nincs mentesség vagy diszkont.
Ingatlanok és likviditás
Sok magánszemély életében is új helyzetet hozhat a vagyonadó, például ha a lakóingatlanjuk mellett több budapesti ingatlannal rendelkeznek. Alapesetben a befektetési céllal tartott fővárosi lakások bérbeadási hozama jelenleg évi 3-4 százalék, e mellé kapcsolódik a várt felértékelődés. A prognózisok szerint viszont 2027-ben inkább az ingatlanárak oldalazása vagy csökkenése várható, így reális az esély arra, hogy a meglévő ingatlanbefektetés jövőre negatív hozamot termel, és közben még vagyonadót is fizetni kell utána. Ez sokakat ösztönözhet a befektetési céllal tartott lakás eladására. Aki több ingatlannal rendelkezik, de kevés a likviditása, annak a bankok válasza a problémára az eurós lombardhitel felvétele.
Vakrepülésnek tűnik az új adó
Összességében sokak szemében vakrepülésnek tűnik az új adó. A magyar szabályozás ugyan részben hasonlít a spanyolországira, a kontinens másik két államában, Svájcban és Norvégiában azonban teljesen mások a feltételek. A túl magas ingatlankitettség csökkentésével, a likviditás növelésével és a befektetési portfólió újragondolásával érdemes készülni a vagyonadózásra az érintetteknek. Mint minden szabályozásnak, a vagyonadózásnak is lehetnek negatív következményei: a vállalatoknál például visszafoghatja a beruházásokat, vagy elindulhat a családi vagyonelemek szétaprózása.
Alternatív befektetések felé fordulhatnak a befektetők
Akik portfólió-újratervezésen gondolkodnak, érdemes lehet fontolóra venniük az úgynevezett alternatív befektetéseket is, amelyek közé a hedge fundok, az ingatlanok befektetési alapokon keresztül, a privát hitelek és a magántőke-befektetések tartoznak. A globális piacon az ilyen befektetésekben kezelt vagyon 2000 óta hússzorosára nőtt, idén már 22 ezermilliárd dollárt tesz ki, és évente 10 százalékos növekedési kilátás előtt áll. A hazai intézményi portfóliókban ugyanakkor az ilyen termékek aránya még csupán átlagosan 1 százalék.
