Visszatér a lakástakarék: jobban megéri, mint állampapírba fektetni?
A Wekerle Plusz lakásprogram egyik új eleme a lakástakarék-rendszer feltámasztása. A konstrukció sokáig fontos szerepet töltött be a magyar lakáspiacon, majd egyik pillanatról a másikra megszűnt, most pedig 2027 januárjától visszatér. Igaz, jóval kevesebb kamatot ad, mint korábban, mégsem haszontalan: fontos szerepet játszhat az önerő megteremtésében, és hosszabb távon a hozam sem megvetendő.
Nem csak a lakásárak és a magas kamatok riasztják el a vevőket, hanem az is alapvető szempont, hogy millióknak esélyük sincs az önrész összegyűjtésére. A 10-20 százalékos önrész megfelelő anyagi háttér nélkül hosszú évekre gúzsba köt. A lakástakarék hosszú távú megoldásokat feltételez, a lakhatási válságot önmagában biztosan nem oldja meg, de ösztönözheti a fiatalokat közép- és hosszú távú tervek készítésére, és bizonyos mértékig kezelheti a lakhatási problémákat.
Mi a Wekerle Lakástakarék célja?
A konstrukció deklarált célja hosszú távú, kiszámítható előtakarékossági lehetőség – kvázi önerő – megteremtése állami támogatással. A program 2027 januárjától indul a lakásvásárlás, építés, illetve az energiahatékony felújítás megkönnyítésére. A megtakarítási idő 5 és 10 év között választható, a lakástakarékpénztár pedig legalább 3 százalékos betéti kamatot biztosít.
A befizetések után járó állami támogatás a megtakarítási idő előrehaladtával növekszik: 1-5 év között a befizetett összeg 10 százaléka, évente legfeljebb 120 ezer forint, míg 6-10 év között a befizetések 20 százaléka, évente legfeljebb 240 ezer forint igényelhető. A támogatások maximális összege a teljes tízéves futamidő alatt akár 1,8 millió forintot is elérhet. A rendszer a 18 és 45 év közötti fiatalok önálló lakáshoz jutását célozza meg, és összekapcsolható a fix 3 százalékos kamatozású Wekerle Plusz lakáshitellel újépítésű ingatlan esetében.
Mennyit lehet összegyűjteni?
Egy 25 éves fiatal, aki havi 100 ezer forintot tesz félre, öt év alatt nagyjából 7,1 millió, tíz év alatt közel 16 millió forintot gyűjthet össze – ebből 1,8 millió forint állami támogatás. A pénz felújításra is fordítható, ami a 2027-ben induló energetikai programmal együtt lehet érdekes – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
Egyes piaci elemzők némileg szkeptikusak, mert a 10, majd 20 százalékos állami támogatás az évi 120 ezer, illetve 240 ezer forintos korláttal fix összeget jelent, miközben a futamidő alatt az ingatlanárak emelkedése és az infláció miatt a megtakarítás reálértéke és vásárlóereje jelentősen csökkenhet. A kitermelt önerő hatékonysága a lokációtól is függ: öt év után az összeg inkább kisebb településeken lehet elég otthonvásárlásra, Budapesten és a nagyvárosokban kevésbé. Emellett sokan attól tartanak, hogy a kereslet mesterséges élénkítése és az állami pénzek ingatlanpiacra áramlása beépül az árakba.
Volt már ilyen
Magyarországon 2018 októberéig működött hasonló állami támogatás: a rendszer alapjait az 1996. évi CXIII. törvény teremtette meg, amelynek köszönhetően 1997-ben elindulhatott többek között a Fundamenta és az OTP Lakástakarékpénztár. Az állam kezdetben 30 százalékos vissza nem térítendő támogatással egészítette ki a megtakarításokat. A konstrukció évtizedeken át a magyar családok egyik legnépszerűbb öngondoskodási formájává vált.
2018 októberében a kormány egyetlen nap alatt lezajlott törvényalkotási folyamat keretében eltörölte a lakástakarékok állami támogatását, a hatékonyság hiányára és a magas banki profitokra hivatkozva. A támogatás megvonása után a lakástakarékpénztárak komoly válságba kerültek, az állami hátszél nélkül a szektor lakásfinanszírozási súlya drasztikusan visszaesett. A kritikák szerint ez volt az egyetlen olyan államilag segített konstrukció, amely a szerényebb jövedelműek és a fiatalok számára is elérhető öngondoskodási formát jelentett az önerő felhalmozására.
Megéri-e az állampapírnál?
Szegő Péter szerint hozamban, ha a pénz tényleg lakásra megy, a konstrukció most a legjobbak között van. Öt évre számolva évi 6,5-7 százalék körüli, tíz évre 5,5-5,7 százalék körüli éves hozam jön ki, adómentesen és betétbiztosítással. Ez a mostani fix kamatozású lakossági állampapírok 5,5 százaléka fölött van. A hátránya, hogy a pénz öt vagy tíz évre le van kötve: ha valaki mégsem lakáscélra használja fel, elbukja a támogatást, és csak a 3 százalékos kamat marad neki. Ennél az állampapír rugalmasabb és jobb is.
