Külföldi appok szívják el a magyarok pénzét – a kripto lehet a hazai bankok titkos fegyvere
A hagyományos bankok lépéskényszerbe kerültek: ha nem nyújtanak integrált kriptovaluta-szolgáltatásokat, a lakossági tőke megállíthatatlanul olyan külföldi platformokra vándorol, mint a Revolut vagy a Bitpanda. A technológiai felzárkózáshoz a pénzintézeteknek be kell építeniük a megfelelő digitáliseszköz-infrastruktúrát, például a biztonságos letét- és tárcakezelést – mondta Stijn Vander Straeten, a B2B-rendszereket fejlesztő Crypto Finance vezérigazgatója.
A szakember szerint a legfontosabb infrastrukturális alap a szabályozás, mindenekelőtt az uniós MiCA-rendelet. Ennek hiányában a hagyományos bankok nem léptek volna be erre a piacra. Korábban az ügyfelek az internet kevésbé ellenőrzött zugaiba szorultak, ha kriptóba akartak fektetni, ahol sokszor átverések áldozataivá váltak és elvesztették a pénzüket. Vannak megbízható platformok is, de sokáig a nemzeti szabályozások sokfélesége szinte lehetetlenné tette a bankoknak a nyitást.
Most fordul a kocka: a bankok érzékelik az óriási ügyféligényt, és látják, hogy a nagy platformok folyamatosan szívják el a betéteiket. Fontos lenne azonban, hogy a nemzeti szabályozók is védjék a hazai bankokat; Olaszországban és Görögországban előfordult, hogy külföldi szereplők már működhettek a piacon, miközben a helyi bankok még a licencükre vártak, ami komoly tőkekiáramlást okozott. Vander Straeten nem tartja túlszabályozottnak az európai kriptoszektort: a keretrendszer valójában a hagyományos pénzügyi szolgáltatásoknál megszokott játékszabályokat írja elő a kockázatkezelés, az irányítás, valamint a pénzmosás elleni és ügyfélazonosítási feladatok terén.
A fiatalabb generációk banki kriptoszolgáltatásainak eladhatósága valós stratégiai bizonytalanság. A statisztikák szerint a potenciális befektetők mintegy 25 százaléka már vásárolt valamilyen digitális eszközt, jellemzően a bankján kívül, mert az nem kínált ilyen opciót – a maradék 75 százalék viszont még nem lépett be a piacra. A kriptovaluta csak az első lépcsőfok egy nagyobb, blokklánc-alapú pénzügyi transzformációban: aki most kiépíti a tárcainfrastruktúrát, az 1–2 év múlva készen állhat a tokenizált értékpapírok fogadására is.
A fiatalabb generációknál gyakran hiányzik a partnerkockázat megértése. Az FTX-csőd vagy a Binance körüli problémák után sokan szembesültek azzal, mi történik a platformon tárolt vagyonukkal. Emiatt a korán beszálló, komoly vagyont felhalmozó befektetők egyre inkább biztonságos, szabályozott, hagyományos banknál keresik a helyet kriptovagyonuknak.
A startupból a Deutsche Börse Csoport részévé vált Crypto Finance számára az anyavállalat ismert márkája azonnali bizalmat ébreszt, ugyanakkor minden belső szabályozásnak meg kell felelni. A nagyobb kihívást nem a piaci szabályozás, hanem a vállalatcsoport irányítási és megfelelési elvárásai jelentik; az agilitást az segíti, hogy a Deutsche Börse igazgatótanácsa teljes mértékben támogatja a digitális kezdeményezést, így a nagy „tankhajó” mellett a cég a gyors „motorcsónak” szerepét töltheti be.
A következő nagy mérföldkő a tokenizáció, amely már zajlik – például a Deka vagy a DZ Bank tokenizált értékpapírjaival. Ingatlanok esetében ez addig proxy-megoldás marad, amíg az állami földhivatali nyilvántartást nem viszik fel a blokkláncra. A piac valódi szűk keresztmetszete a fizetési láb, az azonnali elszámolás: ehhez szabályozott stabilcoinokra vagy digitális jegybankpénzre lenne szükség, addig valószínűleg a pénzpiaci alapok tokenizációja lehet a következő sikersztori.
A mesterséges intelligencia a szakember szerint nem csökkenti drasztikusan a munkaerőigényt, inkább a termelékenységet növeli. Komoly aggodalma a kiberbiztonság: az AI segítségével a támadók minimális ráfordítással is kifinomult támadásokat indíthatnak, ezért a pénzügyi szektornak a védekezésben is be kell vetnie a mesterséges intelligenciát – ez viszont költséges fegyverkezési verseny, amelyre sok hagyományos bank még nincs felkészülve.
