Már a magánegészségügyi szolgáltatók 63 százaléka használ mesterséges intelligenciát
A magyar magánegészségügyi szolgáltatók 63 százaléka már használ valamilyen mesterségesintelligencia-megoldást, miközben az online időpontfoglalás közel 90, a telemedicina pedig több mint 80 százalékuknál elérhető. A következő nagy lépés a betegút teljes digitalizációja lehet – derül ki a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete és az Inspira Research közös kutatásából.
A felmérés szerint a magánegészségügyben a digitalizáció alapjai már széles körben kiépültek, a szolgáltatók előtt azonban újabb szint meghódítása áll. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy az egyes digitális megoldások ne külön-külön működjenek, hanem egyetlen, összekapcsolt betegutat támogassanak. A kutatásban a PRIMUS tagjai vettek részt. Az egyesület jelenleg 66 tagot tömörít, amelyeknek 2025-ös összesített árbevétele meghaladta a 150 milliárd forintot.
Az alapvető digitális eszközök már a szolgáltatók többségénél jelen vannak
A felmérés alapján az online időpontfoglalást a válaszadó intézmények közel 90 százaléka, a telemedicinát több mint 80 százaléka, az adminisztratív informatikai rendszereket pedig mintegy 60 százaléka használja. A szolgáltatók vezetői átlagosan kilenc különböző digitális megoldást ismernek, ezek közül azonban jelenleg átlagosan négyet alkalmaznak aktívan. Ez arra utal, hogy a technológiai lehetőségek már ismertek, de a bevezetés és a rendszerek összekapcsolása eltérő ütemben zajlik.
A következő fejlődési szakasz ezért már nem egyszerűen újabb digitális szolgáltatások bevezetéséről szólhat. A cél egy olyan betegút kialakítása, amelyben az időpontfoglalás, az előzetes anamnézisfelvétel, a betegkommunikáció, a dokumentáció, a leletek elérése és az utánkövetés egyetlen összekapcsolt digitális folyamat része.
Az AI már nem csak ígéret a magánegészségügyben
A mesterséges intelligencia közben már megjelent a mindennapi működésben is. A kutatás szerint a válaszadó szolgáltatók 63 százaléka használ valamilyen AI-megoldást. Az alkalmazási területek között megtalálható a képalkotó diagnosztika, a dokumentáció támogatása, az adminisztráció és a betegkommunikáció is. A fejlesztési szándék ennél is erősebb: a válaszadók 71 százaléka legalább egy meglévő digitális rendszerét AI-támogatott működésre fejlesztené tovább.
A mesterséges intelligencia szerepét ugyanakkor a szolgáltatók elsősorban az egészségügyi dolgozók munkájának támogatásában látják. A cél nem az orvosi döntések kiváltása, hanem az adminisztráció csökkentése, a folyamatok gyorsítása és az ellátás támogatása.
„A magyar magánegészségügyben ma már nem az a kérdés, hogy digitalizáljunk-e, hanem az, hogyan tudjuk a technológiát a betegek és az egészségügyi szakemberek javára fordítani” – mondta Lancz Róbert, a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Hozzátette: az AI nem cél, hanem eszköz, amely akkor jelent valódi előrelépést, ha biztonságosabbá, gyorsabbá és átláthatóbbá teszi az ellátást, miközben az orvosi döntések az egészségügyi szakemberek kezében maradnak.
Kevesebb adminisztrációt, több időt az orvosnak
A kutatás alapján a szolgáltatók következő évekre vonatkozó fejlesztési terveiben hangsúlyosan jelenik meg az adminisztratív terhek csökkentése. Az egyik fontos irány az AI-val támogatott dokumentáció, emellett az intelligens betegkommunikáció, az automatizált időpontkezelés és a képalkotó diagnosztikát segítő megoldások fejlesztése is előtérben van.
A digitális betegút végső célja nem pusztán a kényelmesebb ügyintézés lehet. Az összekapcsolt rendszerek csökkenthetik az adminisztrációt, mérsékelhetik a hibák lehetőségét, gyorsíthatják az információáramlást, és több időt hagyhatnak az orvos és a beteg személyes találkozására.
Az interoperabilitás hiánya lassíthatja a digitalizációt
A digitalizáció további terjedését ugyanakkor több tényező is lassíthatja. A kutatás szerint a szolgáltatók számára az egyik legfontosabb probléma a különböző informatikai rendszerek közötti együttműködés hiánya. Emellett a beruházási költségek, az adatkezeléssel és az AI használatával kapcsolatos szabályozási kérdések, valamint a kiberbiztonsági elvárások is meghatározzák, milyen gyorsan tudnak továbblépni a szolgáltatók.
A következő időszakban ezért már nem feltétlenül az lesz a döntő, hogy egy szolgáltató hány új digitális funkciót vagy AI-eszközt vezet be. Sokkal fontosabbá válhat, hogy ezek a megoldások mennyire könnyen illeszthetők a már működő rendszerekhez, mennyire biztonságosak, és valóban javítják-e a betegellátást.
A PRIMUS és az Inspira Research kutatása alapján a magyar magánegészségügy digitalizációja tehát új szakaszba érkezett: az alapvető digitális eszközök elterjedése után most az intelligens, összekapcsolt betegutak kialakítása lehet a következő nagy lépés.
