Magyar Péter bejelentései az adózásról: szélesebb KATA, magasabb kulcsok, szigorúbb vagyonadó
Szombaton a szolnoki országjárásán jelentette be a miniszterelnök, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának visszaállításával annak széles körű kiterjesztésén dolgoznak. Eszerint beszállhatnak majd a nem főfoglalkozású vállalkozók, a főállásuk mellett dolgozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták is.
Annak érdekében azonban, hogy a könnyített lehetőség hátterében a kisadózók társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságát is rendezni lehessen, a KATA havi adóját emelni kell. Emellett a 2027. január 1-től érkező vagyonadó esetében is szigorúbbak lesznek a feltételek, mint azt vállalták. Magyar Péter közlése szerint lehet, hogy 500 milliárd forint felett nem egy százalék lesz a befizetendő adó, hanem több.
Fideszes reakciók: „újabb hazug indoklás”
Deák Dániel politikai elemző szerint Magyar Péterék jelentősen megemelik a katások adóját, amit egy valótlan állítással indokoltak, mivel azt mondták, hogy a korábbi rendszer nem biztosított a katásoknak táppénzt és nyugdíjjogosultságot. Deák kiemeli: a főállású katások eddig is biztosítottak voltak, a nyugdíjhoz szolgálati időt szereztek, és a törvényi feltételek teljesülése esetén táppénzt is kaphattak. „Ezek a jogosultságok már léteznek, magyarul egy olyan dologra hivatkozva jelent be jelentős adóemelést, ami már eddig is létezett” – fogalmazott a kormányfőről.
„Van egy örökölt villád, műhelyed, fizethetsz”
Szakács István győri véleményformáló is számolgatni kezdett. Mint új bejegyzésében írja, „van egy budai örökölt villád, egy balatoni nyaralód, egy autószerelő műhelyed két alkalmazottal, tisztán keresel havi 2 milliót és egyszercsak azt mondják: a vagyonod átlépte az egymilliárdot. Na, innentől csap le a Tisza bárdja” – jelentette ki.
Szerinte nem az számít majd, hogy mennyit keres valaki havonta, hanem a vagyona számít, mivel az egymilliárd forint feletti vagyonrészre jön az évi 1 százalékos vagyonadó. „És mit csinál majd az ember, ha a vagyona nagy része ingatlanban, vállalkozásban vagy más eszközökben van?” – vetette fel, sorolva a megoldásokat: vagyonkimentés, cégköltöztetés, külföldre menekített vagyon. Akit pedig utolérnek, az fizet, amit „lehet magyarázni, lehet szépíteni”.
De amikor egy vállalkozás vagy évtizedek munkájával felépített vagyon alapján állapítják meg az adóterhet, akkor már érdemes nagyon alaposan megnézni, hol húzzák meg a határt. Mert a középréteg nem egyik napról a másikra tűnik el. Először „csak a gazdagok fizetnek”, aztán jön a következő kör – fogalmaz, úgy summázva: „erre szavaztatok, gyerekek.”
Nyilvántartásba kerülünk, a gazdaság meg odalesz
Németh Balázs fideszes parlamenti képviselő szerint úgy hozzák vissza a kedvezményes KATA-adózást, hogy valójában nem lesz kedvezményes. Ráadásul, mivel jelenleg is körülbelül százezren katáznak, a belengetett feltételekkel az érintett főfoglalkozású egyéni vállalkozásoknál durván megemelik az adóját.
Parlamenti képviselőtársával szinte egy időben Szalai Piroska is posztolt vasárnap. A fideszes szakpolitikusnak a vagyonadó jutott témaként: mint kifejti, „a Tisza már a kampányban is azt harsogta, hogy a dúsgazdagokat meg kell adóztatni, mert nem mondta nekik senki, hogy nemzetközi felmérések szerint a vagyonadó az egyik legkárosabb adónem”.
Nem véletlen, hogy Európában mindössze néhány országban maradt meg, hiszen visszafogja a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, a keresetek növekedését és az innovációt is – fejti ki, rögtön hozzátéve, hogy „a bosszú és a megtorlás ebben az esetben is fontosabb számukra, mint a magyar gazdaság fejlődése.” Szalai arra is figyelmeztet, hogy a vagyonadóhoz fel kell mérni és nyilván kell tartani, kinek mije van. Így szerinte nemcsak a dúsgazdagok, hanem minden magyar vagyonának vizsgálata is napirendre fog kerülni: ingatlanok, cégtulajdonok, ingóságok, családi gyűjtemények.
